Althea mágikus oldala

A legtitokzatossabb könyvtár

2010-02-11T04:24:00.001-08:00

"Voltam Indiában, a világ legtitokzatosabb könyvtárában! Saját szememmel láttam azokat az írásokkal telekarcolt õsrégi pálmaleveleket, amelyekrõl felolvasták a múltamat és a jövõm!"
Ezekkel a szavakkal kezdte elbeszélését Bartholomaus Schmidt, müncheni üzletember, akinek a történetérõl Johannes v. Buttlar, amerikai író és tudós számol be az Idõkiesés címû könyvében.
Schmidt a pálmalevél-könyvtárak állítólagos létérõl már régebben hallott, de címüket a hazájából nem tudta kideríteni. Ezért Indiába utazott, azonban hónapokig tartó keresés után sem találta meg azokat. Csalódottságában éppen Münchenbe készült visszatérni, amikor az utolsó napon a hotel recepciójánál egy német elvezette a megoldáshoz. Kérdéseire az illetõ a világ legtermészetesebb hangján közölte vele, hogy azok léteznek. "Önnek Bangalore-ba kell utaznia, én személyesen voltam ott tavaly. Shastri, a pálmalevél olvasója akkor azt mondta, hogy egy éven belül - pontosan december 28-án, azaz holnapután - megnõsülõk. És valóban, nekem holnapután lesz az esküvõm! Egyébként akkor ebbõl egy szót sem hittem el! Különös történet, nem?"
A müncheni üzletember ezután azonnal Bangalore-ba, a Dél-Indiában lévõ Mysore szövetségi állam fõvárosába utazott, ami Madrastól 280 km-re, nyugatra van. Itt felkereste a Shastri család tulajdonában lévõ régi uradalmi villát, ami Bangalore-ban, a Charmarajpet, 5 Main Road 33. sz. alatt található. A jelenlegi pálmalevél-olvasó Sri Jyotishacarya Ramakrishna Shastri tudós és filozófus. A középkorú férfi Schmidt-tõl csupán a születési adatait kérdezte meg, majd az archívumból kb. 20 perc múlva két pálmalevéllel tért vissza. Ezután az egyikrõl olyan részleteket olvasott fel a német férfi magánéletérõl és hivatali pályafutásáról, amelyek teljesen megfeleltek a valóságnak. Így pl. azt, hogy már három házasságot tud maga mögött, és az utolsó felesége nemrég halt meg. Schmidt ezután a második pálmalevél segítségével a jövõbe is betekinthetett. Ebbõl több, még rá váró eseményrõl szerzett tudomást, megtudta halálának az idõpontját is. (Emiatt egyelõre nem aggódik, mert a 87 éves kort megéli.)
Az indiai pálmalevél-könyvtárakból a hagyományok szerint életrajzokat senki nem vihet magával, Schmidt-nek azonban mégis sikerült. Bangalore-i tartózkodása során ugyanis tudomást szerzett egy másik - ugyancsak Dél-Indiában lévõ - könyvtárról, ami egy nemrég felszámolt kolostorban volt. Odautazott, ahol nagy nehézségek árán ugyan, de Shastri nevét megemlítve átadtak neki egy köteg pálmalevelet a "saját felelõsségére". Ezeket az ottani szerzetes "Szent Iratoknak" nevezte, és felhívta a figyelmét a fokozott õrzésükre. Az Idõkiesés címû könyvbõl megtudhatjuk, hogy a bangalore-i könyvtár 3665 kötetet foglal magában, amelyek mindegyike 365 pálmalevelet tartalmaz. Az olvasás mûvészete családi hagyomány, ami mindig az apáról a legidõsebb fiúra száll. A leheletvékony pálmalevelek 6 cm szélesek és 48 cm hosszúak. Az élettartamuk kb. 800 év, ami után elöregednek, törékennyé válnak. Tartalmukat ezért periodikusan újramásolják. A levelekre olyan emberek életrajzát karcolták bele több ezer évvel ezelõtt, akik ma élnek és egy napon majd felkeresik ezeket a könyvtárakat! Aki nem utazik ide, annak az életrajza nincs meg, vagyis a pálmalevelek írói tudták elõre, hogy a könyvtárak látogatói kik lesznek. Az emberek sorsa versformában, õsi tamil nyelven, sûrû sorokban van leírva. Az írásjelek kb. 1 mm magasak, így puszta szemmel nehezen ismerhetõek fel.
Minden látogatónak két pálmalevele van, az egyiken a múlt, a másikon pedig a jövõ eseményei vannak feltüntetve. A múltat tartalmazó levélen többek között szerepel az illetõ neve, foglalkozása és korábbi inkarnációi. Adatok olvashatóak emellett az érintett szüleirõl, testvéreirõl, feleségérõl és gyermekeirõl. Külön fel vannak sorolva a látogatás napján még élõ hozzátartozók. Az esetleges testi ismertetõjegyek is le vannak írva. Gyakran közlik a látogatás napját, sõt a látogatót fogadó pálmalevél-olvasó nevét is. Az életrajzok nagyon élethûek, az illetõ gyakran úgy érzi, mintha azok írója személyesen is részt venne az életében. Bizonyos szavak és fogalmak gyakran képszerû magyarázatokkal vannak körülírva. A mozdonyvezetõ hivatását pl. a következõképpen ismertetik: " Olyan gépi berendezés vezetõje, amivel lehetõség van arra, hogy gõz vagy más energia segítségével sok embert nagy távolságra szállítsanak." Az elsõ pálmalevélen szereplõ adatok ismertetése után az érintett kérheti, hogy a második pálmalevélrõl olvassák fel a jövõjét. Ezek az események 2,5-5 éves idõintervallumokban vannak összefoglalva, s mint Schmidt esetében is látható volt, fel van tüntetve a halál dátuma, és az órája is. A pálma-levél olvasás elválaszthatatlan a Shuka Nadi elnevezésû keleti filozófiai irányzattól (a Shuka Isteni bölcsességet, a Nadi az idõ egy pillanatát jelenti), aminek a tana 5300 évre nyúlik vissza.
Az ebben jártas pálmalevél-olvasó elemzi a születés pillanatát, és a pálmalevélen feltüntetett sorshoz szellemi, lelki és gyakorlati tanácsokat ad. Abból a célból teszi ezt, hogy az egyén az életlehetõségei ismeretében mindig a legjobbat tegye. Tehát az illetõ lelki és szellemi fejlõdését próbálja szolgálni, elõsegítve az evilági kötelezettségek jobb megértését, a leveleken feltüntetett "Isteni terv" megvalósulását. Azt vallja, hogy az ember jelenben zajló földi életének egyes eseményei elõre meg vannak írva, ez a karma, amit többnyire maguk az egyének hoznak létre az elõzõ életeikben elkövetett hibáikkal. Ugyanakkor a karmikus feladatok megoldásának a módjában, és az elõre meg nem írt események, új karmák létrehozásában szabad akaratunk van.
A Shuka Nadi filozófiája az, hogy a Föld "csak" iskola! Ittlétünk oka pedig az egyre magasabb lelki fejlettségi szint elérése, vagyis az önzetlen szeretet elsajátítása, ami az egyszer véget érõ inkarnációk során történik.
A világ 50 év múlva
Az õsi írásokban a világ jövõbeni eseményei is megtalálhatók. Fõként a Kanchipuram-i és a Bangalore-i könyvtárakban fellelhetõk a világ jövõjére vonatkozó kijelentések, megközelítõleg ötven évre elõre megírva. Az írások szerint a társadalmunk döntõ változások elé néz. Az Egyesült Államok által elindított, terrorizmus elleni világméretû harcban - mely elsõsorban az amerikai hegemóniára való törekvések keresztülvitelét szolgálja - a NATO tagállamai is részt vesznek katonai akciók formájában, amerikai vezetés alatt. A támadási célok többek között Irán, Jemen, Líbia, Sri lanka, Malájzia és Szudán lesznek. A legérdekesebb azonban az a tény, hogy a prognózisok szerint az Irak elleni támadás, mely februárban kellene elkezdõdjön, egy amerikai "Vimana" elpusztítása miatt egy hónapot késni fog. A Vimana az írásban repülõgépet vagy éppen ûrhajót jelent. És valóban az amerikai ûrhajó, a Columbia balesete miatt az Irak elleni amerikai háború a tervezettnél késõbb kezdõdött. A megnevezett katonai akciók a világ további polarizálódásához vezetnek. A világméretû konfliktus, a rettegett harmadik világháború azonban a pálmalevelek jóslatai szerint nem fog bekövetkezni. Ehelyett az elkövetkezõ évtizedekben számos helyi és regionális háború rázza meg a világot, többek között Afrika és Ázsia sok országában. Így például India és Pakisztán között is kiújul a fegyveres konfliktus, a Közel-Keleten újabb háború tör majd ki Izrael és Pakisztán között, melynek kiváltó oka egy magas rangú pakisztáni méltóság meggyilkolása lesz. A háborúba ezúttal a szomszéd országok, Szíria és Jordánia is be lesznek rángatva. Fennáll a veszély, hogy a harcok során nukleáris fegyvereket is bevetnek, mely a Közel-Kelet nagy részének elsivatagodásához vezet. Európában a balkánon 2040-ig újabb harcok várhatók. A következõ háborút a szerb államfõ meggyilkolása váltja majd ki. Közép és Nyugat-Európa valamint az Egyesült Államok újabb terrorista támadások célpontja. A támadások száma viszonylag alacsony lesz, a hatásuk annál nagyobb. A támadások egyre gyakrabban történnek turisták által látogatott helyeken, Spanyolországban és Olaszországban, ami jelentõs emberáldozatokkal jár majd. Európa ezen felül masszív bevándorlástól szenved majd, melyet a világ más részén kitörõ háborúk váltanak ki. Az európai szociális rendszereket túlterheli a menekülõk tömege, az európai infrastruktúra eléri a terhelhetõsége határait. Hasonló problémákkal fog küszködni Amerika is. Ez pedig a gazdaságok és a nyugati valuták destabilizálódását okozza. Ezek a fejlemények 2012-ben az amerikai dollár összeomlásához vezetnek. Az USA-ban és Európában súlyos zavargások lesznek, részben polgárháborús állapotok alakulnak ki. A nyugati társadalmak hosszútávú krízise az Egyesült Államok külpolitikai jelentõségének csökkenéséhez vezet. Az erõszak elterjedése oda vezet, hogy az érintett országokba megerõsített békehadtestek állítják fel állásaikat. Míg az USA-ba kanadai csapatok vonulnak be, addig Európában elsõsorban orosz szövetséges csapatok veszik át a békefenntartó feladatot, ezek az országok ugyanis óvatos külpolitikájuknak köszönhetõen kevésbé érzik majd meg a válságot. A világméretû változások az európai naptárrendszer szerint kb. 2050-ig tartanak. Eredményeképpen Amerika elveszíti jelenlegi domináns pozícióját, Európa pedig Ázsiával együtt új geopolitikai gazdasági teret teremt egy Párizs-Berlin-Moszkva-Peking-Delhi-Tokio tengely mentén, melynek társadalmai az egyes országok gyökereinek és hagyományainak figyelembe vételével a világot a stabilitás és fejlõdés új korszakába vezetik.

A rontás

2010-02-11T04:20:00.000-08:00

A mások befolyásolására tett rosszindulatú kísérlet a rontás ugyan az akaratmágia köré¬be tartozik, mégis megérdemel egy külön fejezetet. A hétköznapokban durva formájával aránylag ritkán találkozunk, ám az átok, de még a rosszkívánság is beleillik a rontás fogal¬mába. A rontás valójában egyfajta mágikus támadás, amelynek mûködési elve azon a fel¬tételezésen alapul, hogy minden élõlény egy egyetemes, közös életerõbõl merít, s az feléleszthetõ, illetve vizualizációval vagy rituális eljárásokkal irányítható.

A legveszélyesebb rontások akkor teremtõdnek, ha a manipulátor sok idõt tölt a célpont minél pontosabb "megszemélyesítésével", a feketevarázslók, boszorkányok ezért szoktak kérni régen hajszálat, körmöt, ruhadarabot vagy valamilyen személyes tárgyat, manapság pedig fõként fényképet az ártó mûveletekhez. Rontás jellegû a szerelmi kötés is, hiába akarják mûvelõi a szerelmi érzés csodahatású megerõsítõjeként bemutatni. Rontást nem¬ csak hivatásos modern "mágus" vagy "boszorkány" küldhet megbízója ellenfelére vagy ki¬választottjára, hanem gyakorlatilag bárki, ha képes rá, hogy eléggé összefogja és irányítsa gonosz gondolathullámait. Ezért igazából soha nem tudhatjuk, van-e éppen készülõben el¬lenünk valamilyen, a kozmikus erõket negatív szándékkal mozgató támadás.

Ám mielõtt bárki megrémülne, fontos megjegyezni, hogy az átlagosan erõs aura képes az ilyen hatások kiszûrésére, legyengítésére, ha pedig valamiért sebezhetõbb állapotba ju¬tottunk, saját felsõbb énünkhöz és spirituális segítõinkhez mindig fordulhatunk. A rontásle¬vétellel foglalkozók is ezeket a csatornákat használják, de õk is csak akkor tudnak segíteni, ha valaki saját maga is fellép az ártó erõk ellen, és számûzi õket energiaterébõl.

Hogyan ismerheti fel valaki hogy rontás érte? Ha az alábbi tünetek együttes jelentke¬zését tapasztalja, érdemes elgondolkodnia, van-e valaki, aki befolyásolni akarná vagy ép¬pen romlását szeretné, és szívesen az ártalmára volna?

1.
Észrevette-e, hogy egy idõ óta folyton fáradt, energiaszintje alacsony, nyugtalan, nem találja a helyét, sehol nem érzi jól magát?
2.
Nem tud a megszokott ágyában aludni, elkívánkozik belõle, akár sokkal kényelmetlenebb pihenõhelyre is?
3.
Furcsa, fizikai tünetekkel nem magyarázható, orvosi vizsgálatokkal nem igazolható tes¬ti érzéseket észlel magán, torka, hasa, nemi szerve tájékán szorító, fullasztó, görcsös állapotokat tapasztal? Szíve idõnként fel nyilall, nagyot lódul, esetleg hõhullámok öntik el? Úgy érzi néha, mintha testének ezekrõl a pontjairól energia folyna el, vagy éppen ellenkezõleg, mintha e területekre idegen energia pumpálódna?
4.
Van olyan meghatározatlan érzete idõnként, hogy akaratán kívül kötõdik valakihez, akit korábban nem kívánt, de most furcsa, kényszeres vonzást érez, és gondolatai körülöt¬te forognak?
5.
Álmodik csapdába esésrõl, megkötözésrõl, megnyomó lidércekrõl, kellemetlen sze¬xuális játékokról vagy esetleg feltûnik álmában valamilyen ismeretlen, riasztó, nagyha¬talmú lény?
6.
Hangulata változékony, ok nélkül jó vagy rossz kedve támad, ezek egymásba is átcsap¬nak?
7.
Úgy érzi, hogy nem tud tisztán gondolkodni, mintha valamilyen köd lepné el a világot, minden homályossá válik, s az a benyomása, hogy nehezebben képes koncentrálni, és kevesebbet ért a világból, mint korábban?
8.
Minden különösebb ok nélkül elszeparálódik korábbi barátaitól, gyakran van egyedül, nem kívánkozik sehová?
9.
Van valamilyen furcsa vagy új (esetleg ajándékba kapott) tárgy a környezetében, amely mellett tompa rosszérzése támad? Eltûnt valamilyen kedves holmija, ruhája, textilnemûje, amihez nagyon ragaszkodott, vagy nagyon régóta birtokolta?
10.
Eszébe jutott már a fenti tünetek együttes megjelenése miatt, hogy rontás áldozata?

Van elképzelése róla, kitõl érkezhetett az átok?

A rontásokról, különösen, ha azok erõteljesek, általában van valamilyen megérzése az em¬bernek. A rosszkívánság vagy a befolyásolás ugyanis többnyire olyanoktól érkezik, akikkel valamilyen kapcsolatban vagyunk, ismeretleneknek ritkán fûzõdik érdekük személyes sze¬rencsétlenségünkhöz vagy a lelkünk feletti hatalomgyakorláshoz.

A megkötõ mágia ismert formája, ha a manipulátor kép varázst használ, vagyis egy viaszból, fából vagy textilbõl készült bábun végzi praktikáit. Az ilyen rongybabát (amely¬be olykor az áldozat körömdarabkáját, hajtincsét, ruhájának egy foszlányát is belevarr¬ják) a szakirodalom dagyde néven is ismeri. A voult ugyanez leginkább viaszból, s elké¬szülte után olyan helyen rejtik el, ahol az áldozat gyakran elhalad. Ilyenkor a figura helyettesíti az élõ személyt, ám valójában az a cél, hogy a baba létrehozása közben foly¬tatott irányított koncentrációval a mágus a lehetõ legpontosabban elõ tudja hívni az ál¬dozat képét. A képmás abban segít, hogy több erõt lehessen felszabadítani a gondo¬latok összesûrítéséhez. A mágus aztán az élõvé tett figurába a szándékait, akaratát, a testre és a lélekre tett hatást szimbolizáló tûket vagy szegeket szúr; ha szerelmi varázs¬latról van szó, az esetleges eltávolodás, elválás, az önálló döntések megakadályozására meghatározott színû fonalakat teker a bábura, amelyekre megerõsítõ varázsigéket jelké¬pezõ csomókat köt. Milyen auradinamikai jelenségeket láthatunk a rontómágus és a célpont erõterében? A hivatásos mágus külsõ energiaburka gyakran erõs, páncélhoz vagy igen sûrû, vastag ré¬teg zseléhez hasonló, ezüstösszürke, és a szokványos emberi auráknál nagyobb kiterjedé¬sû. A mágus a varázsmûvesség idejére módosult tudatállapotba juttatja magát, amelynek során a központi energiavezetéke kitágul, 10-12 centiméter átmérõjûvé is nõhet, fala ugyancsak elasztikus és zselészerû. A harmadik szem és a koronacsakra a legaktívabb, s a mágus eléri a halhatatlan test síkját, ahol a téridõvel. a formáló mezõkkel dolgozhat. Ebben a közegben jut hozzá a rejtett információkhoz is másokról, szabadon megismerheti fizikai, érzelmi és lelkiállapotukat, és beavatkozhat éteri mintázatukba. A képmás ebben a folya¬matban fókuszpontként, erõsítõként funkcionál. A hatodik csakra látszólag megnagyob¬bodik, körfogata megnõ, szabályos kúp alakot vesz fel, .,fedõlapja" a homloktól körülbelül 20-22 centiméterre látható. Ez arra utal, hogy ilyenkor az aura mentális szintjén mûködik elsõsorban. A csakra hamarosan belsõ kivetítõ ernyõként kezd funkcionálni, s a homloktól mintegy 30-40 centiméterre, a szemsíkhoz képest 20 fokkal kissé fölfelé megjelennek a hívott vagy kialakított képek. (Megjegyzendõ, hogy például a meditáció egyes fajtái eseté¬ben is ezen a területen látjuk a belsõ képeket, s a lehunyt szem már automatikusan is ezt a helyzetet veszi fel - mintha várakozóan fölfelé nézne.) A mágus ezen a belsõ képernyõn is látja, amit tesz a képmással, s amikor erre a látványra koncentrál, információhoz juthat a közös kozmikus tudatból, a kollektív tudattalanból is. Valójában az onnan nyert információk¬kal keresi meg és azonosítja be az áldozatot, aki fölött azzal nyer befolyást, hogy megza¬varja annak halhatatlan testi mezõit, s az onnan továbbtranszformálódó, tovább hullámzó hatás révén az éteri másolatot, az energiatestet is.

A viasz- vagy agyagfigura, a rongybaba, a képmás (a fókusz) ugyanis úgy funkcionál, mintha az éteri másolat volna, leképezi, együtt rezeg vele (ha fénykép, akkor a "hasonló a hasonlóval" elv alapján, ha pedig emberi szöveteket is tartalmaz, a "részben az egész" elv miatt), s így a rajta végzett manipulációk energiaszinteket módosító hatásai továbbterjednek az élõ csillagtestre is. Innen már csak egy lépés a testi tünetek megjele¬nése. A hatást azonban csak akkor lehet tartósítani, ha rendszeresen fenntartó jellegû is¬métléseket végez a mágus. Erre azért van szükség, mert minél többször zavarják meg a halhatatlan testet, annál valószínûbb, hogy a támadás célba talál.

Általában éjszaka történnek a rosszindulatú hatáskibocsátások, mivel ilyenkor az áldo¬zat nagy valószínûséggel alszik, s ezzel eleve fogékonyabb állapotban van, ráadásul az egyéb zavaró hullámtevékenység (az emberek éber-aktív agyi hullámai, rádió- és más hul¬lámok jelenléte) éjjel a legkisebb. Akár élõ személyre, akár halottra akar a mágus hatni, va¬rázslatát elsõsorban éjszaka hajtja végre. Az 1930-as évek elején Tibetben járt orvos, dr. Alexander Cannon egy lámamesterrel való beszélgetése során azzal próbálja meggyõzni hallgatóját, aki egyébként az érvekkel maga is mélyen egyetértett, hogy "a sötétség ereje által támogatva (...) a rádió sokkal tisztábban közvetíti a hallható és ritmikus gondolatokat. Éppen így, az éjszaka csendjében, a telepátia is sokkal hatásosabban gyakorolható, még olyanokon is, akikrõl a „sugárzónak" nincs is tudatos fogalma. A "megigézés", "rontás" stb. nem középkori babonák csupán, hanem gyakran tudományos valóságok..."

Érdekességként jegyzem meg, hogy a bizonyos vallási közösségekben szokásos éjféli imát egyre gyakrabban teszik át hajnali 2-3 óra környékére. Ennek az az oka szerintem, hogy mai világunkban egyre többen maradnak fenn a televíziót nézve vagy más okból éjszakázva, és aránylag csak késõn csendesedik el a humán energiatér annyira, hogy bár¬milyen spirituális mûködés legalább olyan hatékony legyen, mint a korábbi korszakokban. Jelenleg legmélyebben más tudatokat hajnaltájban lehet befolyásolni, illetve ekkor lehet a legtisztább körülményeket biztosítani a szellemi létezõkkel való kapcsolatfelvételhez, imád¬kozáshoz is.

Létezik egyébként egy másik kitüntetett, de ritkán használt idõpont is, melyet déli tündéridõnek neveznek. "Nappali tizenkét óra közibe, éjjel tizenkét óra közibe jár a szép¬asszony, elveti a rontást", tartja a néphit. Ugyancsak figyelemreméltó egyezés, hogy az em¬beri szervezet napi mûködésének ritmusát figyelve kiderült, déltájban leszálló ágban, pihe¬nõ állapotban van az ember, anyagcsere-folyamatai a nap egyéb szakához képest másként mûködnek, a gondolkodás lelassul, a koncentráció rosszabb lesz, egészében véve a szer¬vezet relaxáltabbá válik. Ez pedig elsõrendû körülmény annak, aki mentális úton kíván hat¬ni embertársaira.

Éjszaka történt az az állítólagos mágikus támadás is, amelynek fõszereplõje Dion Fortune volt. Õ 1922-ben megalapította a Belsõ Fény Testvérisége_ amelyhez töb¬ben is átpártoltak a Moina Mathers vezette Arany Hajnal Hermetikus Rend Alfa-Ome¬ga Templomából. (Mrs. Mathers egyébként Henry Bergson, francia filozófus nõvére, és Samuel McGregor Mathers, a híres angolokkultista felesége volt.) Dion Fortune azzal vádolta, hogy bosszúból mágikus támadást intézett ellene az asztrális síkon, ál¬mában. A nõ azt álmodta, hogy megjelenik elõtte egy hatalmas, a valóságosnál két¬szer nagyobb macska, majd eltûnik. Késõbb egy rém álom következe_ amelyben Diont levegõörvény forgatta. Segítségül belsõ vezetõjét hívta, mire a látomások meg¬szûntek. Amikor azonban fölébredt a testét nyaktól csípõig karmolások borították.

Melita Denning és Osborne Phillips, az Aranyló Nap Rendje társaság tagjai (Denning a nagymestere is) egy körülbelül tíz éve történt esetrõl számolnak be, amely ugyancsak az éj leple alatt zajlott. Egy fiatal okkultistát megtámadta egy ellen¬sége, amíg aludt. Az áldozat azonban könnyen kivédte a támadás_ ám reggelre kel¬ve döbbenten látta, hogy bútorainak egy része behorpadt megsérül mintha a fel¬sült támadó összevissza verte volna õket dühében.

Ugyancsak feketemágusok lelketlen éjszakai támadásai eredményének tartják so¬kan az egyébként kétséges elveket valló Joseph-Antoine Boullan 1893-ban bekövet¬kezett halálát is. A rendjébõl kitaszított római katolikus pop fõ ellensége a rózsake¬resztes Stanislas de Guaita és Sar Josephin Peladan volt akik állítólag éveken keresztül pszichikus csatát folytattak az excentrikus gyülekezetet alapító Boullan ellen. A férfi barátja, Joris-Karl Huysmans francia regényíró a saját bõrén is tapasztalta

a mágikus támadás_ s azokat a "folyékony ökölcsapásokat'; amelyek éjjelente az ar¬cát érték. Huysmans szerint Boullan ketrecbe zárt tigrisként ugrált kiáltozott és imád¬kozott amikor a támadásokat megérezte. Cuaíta és Peladan mindennap ûzték a fe¬kete mágiát és az író véleménye az volt hogy folyamatosan küldték a gonosz szellemeket Boullanro. (Ha õt valóban Cuaita ölte meg, sötét mesterkedései vissza¬szálltak rá, mert csupán 36 évet élt.)

Egy mágikus támadás (rontás, átok) valóban hatni tud az anyagra, tehát egy távoli erõ elvileg képes rombolni a fizikai világban, kissé hasonlóan apoltergeist jelenségekhez. A va¬lóságban azonban az a gyakoribb, hogy az áldozat maga idézi elõ a fizikai hatásokat: Dion önmagát is összekarmolhatta, a fiatalokkultista izgatott álmában talán felkelt és csapkodta a rémképeket, Boullant pedig a félelem és a rettegés ölte meg. Általában a mágikus táma¬dás ugyanis nem a fizikai síkon zajlik, hanem az asztrális mezõkön, gondolatformák alkal¬mazásával. Ezek aztán befészkelik magukat a saját energiamezõkbe, és onnan bomlaszt¬ják az aura testeit az elme, a lélek és a test egészségét.

Tragikusan erõteljesen és gyorsan hathat egy rontás, ha az áldozat valamiképpen tudomást szerez róla. E mögött nemcsak pszichés okok állnak, hanem az az energetikai jelenség is, hogy a félelem, a rettegés, mint minden negatív érzelem, belülrõl rombolja az aurát, diszharmonikus rezgéseket teremt, s ez elõbb-utóbb felbont ja az aura testeit, különösen a hamar reagáló csillagtestet, mégpedig az eleve gyengébb pontokon. Ezt a folyamatot gyorsítja a rontást végzõ azzal, ha a képmás "csakráiba" tûket szúr. Ez a bru¬tális, gyilkos eljárás szörnyû hatással van a valódi csakrákra, olyan, mintha összehasogat¬ná, kiégetné õket. A csakra megpróbál elmenekülni, védekezni, rezgésszáma megválto¬zik, és elveszíti saját "hangját", olyan, mintha sikoltozna. A rontás alá vett aura fáradt, fénytelen, szennyezett lesz, rezgésszáma lecsökken, általános védelmi hibák keletkeznek benne. Az erõközpontok összetöredeznek, a teljes auratér tétova lesz, zavaros, gyakran a fej környéki részeknél is, ami idegen gondolatformák, vagy gyakrabban érzések jelenlé¬tére utal. A megtámadott csakrákhoz a képmástól (vagy a mágustól, illetve a rontást végzõtõl) ujjnyi vastagságú, sötét színû, szürkés, szennyes-barnás vagy sárgászöldes fluidszálak vezetnek, amelyek piócaként tapadnak a csakra belsejébe. Bármikor, amikor ilyen típusú csõkígyó kat láttam, az aura tulajdonosa valamilyen rontó jellegû hatásnak volt kitéve (vagy esetleg õ maga végzett valamilyen, olykor nem is tudatos "rontó" tevé¬kenységet.)

Az ilyen durva módszerrel valódi testi betegségek érhetõk el - különösen, ha a rontó¬mágus az adott szerveket is a képzeletbeli képernyõjére vetíti, és azokat is manipulálja. Egy egyszerû rosszkívánság is így mûködik, hiszen amikor valaki egy másik embernek azt kívánja, "Törjön ki a lábad!", akkor többnyire meg is jelenik elõtte a másik (vizualizálja), irányított, energiatöbblettel bíró (például indulatból kimondott) üzenet halad feléje, az eseményt kész tényként kezeli (esetleg a megtörtént baleset képeit is látja). Az átok és a rontás behatolhat a bioenergetikai térbe, és fizikai tüneteket idézhet elõ. Legtöbbször azonban az áldozat orvosa nem talál fizikai elváltozást, mégis a beteg lassú, kínos sorva¬dását nézheti végig.

A rontás hatásait saját magam is tapasztalhattam. Több mint egy évtizeddel ezelõtt egy olyan esetrõl kellett tudósítanom, amelyben az egyik szereplõ ellen

a közösség, amelyben dolgozott komoly és valóságosnak bizonyuló kifogásokat ta¬lált. Munkám során minden érintettel - így természetesen vele is - alaposan elbe¬szélgettem, s a cikket tényszerûen dolgoztam fel. Mivel azonban munkatársainak vádjai bebizonyosodtak, a férfit a szakmai felügyelet elmozdította állásából. Érthetõ volt elkeseredettsége, de bosszúvágyó, s az, hogy névtelen levelekkel zaklatott már sokkal kevésbé, hiszen a kialakult helyzetért csokis önmagát hibáztathatta. Az ese¬mények után néhány hónappal, amikor a történteket már elfedte az idõ sodrása, egyre különösebb érzések lettek rajtam úrrá. Folyton fáradt voltam, kedvetlen,

s mintha minden szürkének tûnt volna körülöttem. Alig tudtam az energiáimat összeszedni, és valahogy már az ágyam bon sem tudtam megpihenni. Végül a fölönmagát is összekarmolhatta, a fiatalokkultista izgatott álmában talán felkelt és csapkodta a rémképeket, Boullant pedig a félelem és a rettegés ölte meg. Általában a mágikus táma¬dás ugyanis nem a fizikai síkon zajlik, hanem az asztrális mezõkön, gondolatformák alkal¬mazásával. Ezek aztán befészkelik magukat a saját energiamezõkbe, és onnan bomlaszt¬ják az aura testeit az elme, a lélek és a test egészségét

Tragikusan erõteljesen és gyorsan hathat egy rontás, ha az áldozat valamiképpen tudomást szerez róla. E mögött nemcsak pszichés okok állnak, hanem az az energetikai jelenség is, hogy a félelem, a rettegés, mint minden negatív érzelem, belülrõl rombolja az aurát, diszharmonikus rezgéseket teremt, s ez elõbb-utóbb felbontja az aura testeit, különösen a hamar reagáló csillagtestet, mégpedig az eleve gyengébb pontokon. Ezt a folyamatot gyorsítja a rontást végzõ azzal, ha a képmás "csakráiba" tûket szúr. Ez a bru¬tális, gyilkos eljárás szörnyû hatással van a valódi csakrákra, olyan, mintha összehasogat¬ná, kiégetné õket. A csakra megpróbál elmenekülni, védekezni, rezgésszáma megválto¬zik, és elveszíti saját "hangját", olyan, mintha sikoltozna. A rontás alá vett aura fáradt, fénytelen, szennyezett lesz, rezgésszáma lecsökken, általános védelmi hibák keletkeznek benne. Az erõ központok összetöredeznek, a teljes auratér tétova lesz, zavaros, gyakran a fejkörnyéki részeknél is, ami idegen gondolatformák, vagy gyakrabban érzések jelenlé¬tére utal. A megtámadott csakrákhoz a képmástól (vagy a mágustól, illetve a rontást végzõtõl) ujjnyi vastagságú, sötét színû, szürkés, szennyes-barnás vagy sárgászöldes fluidszálak vezetnek, amelyek piócaként tapadnak a csakra belsejébe. Bármikor, amikor ilyen típusú csõkígyókat láttam, az aura tulajdonosa valamilyen rontó jellegû hatásnak volt kitéve (vagy esetleg õ maga végzett valamilyen, olykor nem is tudatos "rontó" tevé¬kenységet.)

Az ilyen durva módszerrel valódi testi betegségek érhetõk el - különösen, ha a rontó¬mágus az adott szerveket is a képzeletbeli képernyõjére vetíti, és azokat is manipulálja. Egy egyszerû rosszkívánság is így mûködik, hiszen amikor valaki egy másik embernek azt kívánja, "Törjön ki a lábad!", akkor többnyire meg is jelenik elõtte a másik (vizualizálja), irányított, energiatöbblettel bíró (például indulatból kimondott) üzenet halad feléje, az eseményt kész tényként kezeli (esetleg a megtörtént baleset képeit is látja). Az átok és a rontás behatolhat a bioenergetikai térbe, és fizikai tüneteket idézhet elõ. Legtöbbször azonban az áldozat orvosa nem talál fizikai elváltozást, mégis a beteg lassú, kínos sorva¬dását nézheti végig.

A rontás hatásait saját magam is tapasztalhattam. Több mint egy évtizeddel ezelõtt egy olyan esetrõl kellett tudósítanom, amelyben az egyik szereplõ ellen

a közösség, amelyben dolgozott komoly és valóságosnak bizonyuló kifogásokat ta¬lált. Munkám során minden érintettel - így természetesen vele is - alaposan elbe¬szélgettem, s a cikket tényszerûen dolgoztam fel. Mivel azonban munkatársainak vádjai bebizonyosodtak, a férfit a szakmai felügyelet elmozdította állásából. Érthetõ volt elkeseredettsége, de bosszúvágya, s az, hogy névtelen levelekkel zaklatott már sokkal kevésbé, hiszen a kialakult helyzetért csakis önmagát hibáztathatta. Az ese¬mények után néhány hónappal amikor a történteket már elfedte az idõ sodrása, egyre különösebb érzések lettek rajtam úrrá. Folyton fáradt voltam, kedvetlen,

s mintha minden szürkének tûnt volna körülöttem. Alig tudtam az energiáimat összeszedni és valahogy már az ágyamban sem tudtam megpihenni. Végül a földön próbáltam meg aludni nagy nehezen, de a legalább másfél-két hete tartó nyomorúságos lelkiállapot csak nem akart elmúlni. Ekkor felsejlett bennem a gya¬nú, hogy talán valamilyen külsõ befolyás áldozata lettem, mivel semmiféle más in¬dok nem magyarázta ezeket az érzéseket. A tünetek a depresszióra hasonlítottak,

de egyre erõsebb lett bennem az a gondola_ hogy mindaz, amit érzek, nem tõlem fakad. Végül egy meditációbon megjelent elõttem az elbocsátott férfinak a képe, s ezzel világossá vált hogy õ állhat a dolgok hátterében. Nem hiszem, hogy tudatos rontástevékenységgel mérgezte volna az energiáimat de abban biztos vagyok,

hogy sok átkot és rosszkívánságot szórhatott - indulatain ok jellegérõl és intenzitá¬sáról már névtelen levelei is sokat elárultak. (E levelek szerzõjeként be tudtuk azo¬nosítani az írógépének betûi alapján.)

Mivel akkoriban a mágia mûvészetét tanulmányoztam, magától értetõdõ véde¬kezésnek tûnt (bár ma már más módszereim vonnak), hogy egy varázskör segít¬ségével védjem meg magam. Az elõírásoknak megfelelõen létrehoztam a kört el¬helyezkedtem, majd a belsõ látás segítségével megfigyeltem, milyen elváltozásokat látok. Egész aurám szürke volt és olyan látványt keltett mint az a növény, amely víz és tápanyag nélkül hervadozik egy félhomályos szobában. A napfonat környé¬kérõ_ de gyakorlatilag mindegyik csokrából fonalszerûen szivárgott az energia,

s úgy nézett h mintha ezek a szálak mind egyetlen személyhez igyekeznének, ná¬la összpontosulnának a távolban. Aurám kicsi volt és több helyen zöldesszürke, füstszerû foltok borították. Az energia sárgás-barnás-zöldes, kisujjnyi vastagságú csatornán kígyózott elfelé, hullámzó vonalban. Tudtam, hogy ha ezt a folyamatot nem szakítom meg, és ha nem tudom feltölteni és védetté tenni önmagam, annak szomorú következményei lesznek. Mivel a másikat karmikus okokból nem akartam bántan_ de a rosszindulatú kapcsolatot meg kellett szüntetni a varázstõrrel (az athaméval) élénk vizualizációval kísérve elvágtam az energiaszívó csápokat, ame¬lyek ekkor, mint valamilyen megereszkedett gumiszalag, visszagördültek, visszahú¬zódtak az átok kibocsátójához. Öt magát csak a messzeségben láttam, mintha egy sötét tér sárgászölden világító fénypontjában volna. Elsõsorban az arca és a felsõ¬teste látszott. A visszamaradt csáprészek, miután az összeköttetés megszûnt ma¬guktól lehullottak. Ezután a varázskör erejére bíztam magam, s határait felhasznál¬va elképzeltem a körülöttem lévõ erõs védelme_ az asztrálfûrész technikával.

A mágikus praxis szerencsésen megerõsített s a tüneteket egyszer és mindenkorra elsöpörte.

Érdekesség, hogy az események után úgy hét-nyolc évvel találkoztam ezzel a fér¬fival - akit egyébként már nem ismertem fel. Csak miután szóba elegyedtünk, és rö¬vid disputa után elváltunk, döbbentem rá, ki is volt a beszélgetõpartner. Úgy tûnt azonban, hogy addigra már õ is megnyugodott és feldolgozta az eseményeket. Ez a történet azt is megmutatta nekem, hogy az átok akkor is ha_ ha a célpont teljesen vétlen. Azt is mondják, egy erõs aura ellenáll a rontásnak. Ez igaz is, de a hétköznapi életünkben nehezen tudjuk megõrizni auránk folytonos épségét és sugárzását stressz, rosszkedv, csalódás, idegesség és más érzelmek gyengítik erõterünket.

Így sajnos valójában bárki bármikor ki van téve mások ártó hatásainak. Szerencse, hogy vannak azért védelmi technikák.

részlet Hodnik Ildikó: A lélek teste c. könyvébõl

10 milliószoros napok 2010-ben

2010-02-11T04:19:00.000-08:00

Február 28. vasárnap
Május 27. csütörtök
Július 15. csütörtök
Október 29. péntek

A Mantra

2010-02-10T05:10:00.000-08:00

Mantra
A Védák szerint, ha az ember hangosan recitál egy adott mantrát, annak speciális rezgésmintája megteremti a saját hatását, és képes elõidézni bizonyos eseményeket fizikai világunkban. Eljuttatja az embert a tiszta tudatosság, a szellem mezejére, ahonnan ez a vibráció származik. Azaz a mantrák kiválóak arra, hogy általuk visszatérjünk a gondolkodás forrásához, a tiszta tudatossághoz. Ezért ajánlott bizonyos mantrák használata, - az általuk okozott vibrációk miatt.A sorsszinkronicitás megvalósítására szolgáló mantra: szo-hámEz a lélegzés mantrája. A meditáció egyik formája, amikor csukott szemmel belélegzéskor a szo szóra gondolsz, kilélegzéskor a hám szóra.
A szutra
Jelentéssel bíró mantra. Az a célja, hogy beágyazzunk a tudatunkba egy adott szándékot.A hatásuk akkor is megvan, ha nem érted a szutraként használt, mondjuk szanszkrit kifejezést. A sorsszinkronicitás felismeréséhez és megértéséhez a 7 alapelv segít hozzá. Ezek alkalmazása nem a meditáció helyett van!
Hétfõ
1. alapelv: Fodrozódás vagy a kozmosz szövedékén
Szutra: aham brahmaszmi (lényem magva a végsõ valóság, az univerzum gyökere és alapja, minden létezõ dolog forrása.)
1. gyak: a csendes megfigyelõ (mivel te a zenehallgatás mikéntjén gondolkozol, ki hallgatja a zenét? Ha tudatában vagy a csendes megfigyelõnek, azzal elkezdesz ráébredni a tudatos intelligenciamezõre, amely az élet minden szinkronicitásának forrása.
2. gyak: mért vagyok itt? 20-szor keress erre különbözõ választ. Látsz-e valamilyen irányt a válaszokban? Ha végig gondolod a sp.kapcsolódásokat, elkezded lehetõségnek látni az életetedet. Ez segíteni fog szándékaid fókuszálásában.
Szutraállítások:
Képzeld el, hogy az univerzum minden történése benned játszódik le. Ha ezt megjelenítetted magadnak, mondd: Aham brahmaszmi)Képzeld el, hogy minden létezõ dologgal kapcsolatban állsz. (Aham brahmaszmi)Képzeld el, hogy olyan vagy, mint egy kristály, amely minden létezõ lény és az egész világegyetem fényét visszatükrözi. (Aham Brahmaszmi)Képzeld el, hogy egy szál vagy abban a kozmikus kötélfonatban, amely minden létezõ dolgot összeköt egymással. (Aham Brahmaszmi)Képzeld el, hogy örökkévaló vagy (Aham brahszmaszmi)
Kedd
2. alapelv: Kapcsolataid tükre által felfedezed határtalan énedet
Szutra: tat tvam aszi (Látom a többi embert önmagamban, és önmagamat a többi emberben)
3. gyak: a dualitás elfogadása
leírni egy általad szeretett ember 10 pozitív tulajdonságát és 3 negatívat, egy utált 10 negatív és 3 jó tulajdonságát. Karikázd be azokat, amivel te is rendelkezel. A be nem karikázottak közül pipáld ki azt, amelyik egyáltalán nem jellemzõ rád. Válaszd ki a bekarikázottak közül azt a 3-at, ami a legjellemzõbb rád. Fordítsd meg a lapot, írd rá azt a 3 tul. Aztán a kipipáltak közül keress 3at, ami a legtávolabb áll tõled, írd a másik 3 alá. Ezek mindegyike megtalálható benned, hiába tagadod. Azért találkozol ilyen emberekkel, hogy erre felfigyelj. Ha képes vagy önmagadat meglátni másokban, könnyebben teremtesz kapcsolatot.
4. gyak: namaszte: a bennem lakozó szellem becsüli a benned lakozó szellemet.másokkal való találkozásodkor üdvözöld õket ezzel a szóval magadban. Figyeld meg, tapasztalsz-e változást.
Szutraállítások:
Képzeld el, hogy a szellemed nemcsak benned van jelen, hanem minden más lényben és minden létezõ dologban is. Tat tvam asziKépzeld el, hogy mindenki a te tükörképed. Tat tvam asziKépzeld el, hogy amikor az univerzumra tekintesz, tükörbe nézel. Tat tvam asziKépzeld el, hogy azt látod, amit a többi ember lát. Tat tvam asziKépzeld el, hogy azt érzed, amit a többi ember érez. Tat tvam asziKépzeld el, hogy te vagy a másokban leginkább csodált tulajdonságok összessége. Tat tvam asziKépzeld el, hogy a többi ember azokat a tulajdonságaidat tükrözi, amiket a leginkább szeretsz magadban. Tat tvam asziKépzeld el, hogy tükrökkel teli szobában állsz, ahol kilométereken keresztül csak magadat látod, és minden egyes kép a te tükörképed, mégis mindegyik különbözik egymástól. Tat tvam aszi
Szerda
3. alapelv: Tökéletesítsd belsõ párbeszédedet!
Szutra: Szat csit ánanda (Belsõ párbeszédem a lelkemben izzó tüzet tükrözi)
Ez az alapelv azt mutatja meg, hogyan teremti meg elméd a valóságodat, és hogyan válsz képessé jólétet teremteni a belsõ párbeszéd tökéletesítésével. A sztutra azt jelenti, hogy lelked a spontán szeretet, tudás és üdvösség helye.
5. gyak: a szemedben izzó tûz. Nézz bele a tükörképed szemébe és mondd: Tökéletesen független vagyok mások véleményétõl. Senkinél sem vagyok alacsonyabb rendû. Félelem nélkül nézek szembe minden kihívással.
Szutraállítások:
Képzeld el, hogy kiegyensúlyozott és tökéletesen békés vagy. Szat csit ánandaKépzeld el, hogy tudással és békével eltelve tekintesz a világra. Szat csit ánandaKépzeld el, hogy nincs rád hatással a rosszindulatú kritika és hízelgés. Szat csit ánandaKépzeld el, hogy az utazásra, nem pedig a célra koncentrálsz. Szat csit ánandaKépzeld el, hogy a jelenlétedben minden ellenséget lebír a mélységes béke. Szat csit ánanda.Képzeld el, hogy független vagy tetteid eredményétõl. Szat csit ánandaKépzeld el a nyugalom mély, csendes óceánját magadban, amelyre semmiféle emberi zûrzavar nincs hatással. Szat csit ánandaKépzeld el, hogy örömtûzként árasztod magadból a szeretet fényét. Szat csit ánandaKépzeld el, hogy mindent és mindenkit szeretsz. Képzeld el, hogy mámoros vagy a szeretettõl Szat csit ánandaKépzeld el, hogy akármikor szembekerülsz egy kérdéssel, spontán módon mindig megkapod rá a helyes választ. Szat csit ánandaKépzeld el, hogy minden helyzetben pontosan tudod mit kell tenned. Szat csit ánanda
Csütörtök
4 alapelv: A szándék szövi az univerzum szövedékét
szutra: Szan kalpa (Szándékom végtelen szervezõ erõvel bír) a harmónia megteremtéséhez hagyj fel minden panasszal, adj hálát mindenért.
6. gyak: a szándék fókuszálása. Írd le milyen vágyaid vannak, anyagi, szellemi, stb. Képzeld el, milyen lenne, ha minden vágyad teljesülne. Minden nap olvasd át õket, mielõtt meditálni kezdesz. Amikor elkezded látni, hogyan válnak valóra szándékaid, önös érdekeid eltûnnek, mivel akkor már tudod, hogy minden szándékodat beteljesítheted. Akinek van ennivalója, nem kínozza folyton az evés gondolata. Többet fogsz törõdni mások szükségleteivel.
7. gyak: a szívszutra 5 percig mondd: szo-hám, majd helyezd tudatosságodat a szíved környékére. Tapasztald meg a hála érzetét (gondolj olyan esetekre, amiért hálás lehetsz.) Gondolj azokra az emberekre, akiket szeretsz. Közben végig a szívedre fókuszálj. Mondd: úgy döntök, hogy a csodákat választom és elengedem a neheztelést. Legyen meg a Te akaratod. Ezután lélegezz a szívedbe. Közben mondd: szeretet, megértés, üdvösség. ( A lélegzés 4-ig számolva be, kis szünet, 4-ig számolva ki.) Ez a légzés 3-4 percig tartson. Ezután helyezd tudatosságodat a szívedre, dobbanására, majd a két kezedbe, érezd, hogy a tenyeredben dobog a szíved. Fokozódik a vérkeringés, felmelegedik. Majd az arcod következik, majd vissza szívedbe. Ahogy a szíved ver, kis fénypont pulzál a szeretet, megértés, üdvösség ritmusára. Majd ez a fénypont besugározza az egész testedet.
Szutraállítások:
Képzeld el, hogy az egész univerzum a tudat hatalmas óceánja, s szándékaid a szívedbõl törnek elõ, hogy végigfodrozódjanak ezen a végtelen óceánon. Szan kalpa.Képzeld el, hogy a te szándékod hangolja össze az univerzum végtelen mûködését, egyensúlyban tartva az egész ökoszisztémát. Szan kalpaKépzeld el, hogy a szándékod meggyógyíthatja a rászorulókat. Szan kalpaKépzeld el, hogy a szándékod képes örömöt és boldogságot nyújtani a szomorkodóknak. Szan kalpaKépzeld el, hogy sikereket hoz a gyengék életébe. Szan kalpaKépzeld el, hogy képes vagy reményt adni a kétségbeesett embereknek. Szan kaplaKépzeld el, hogy a gondolataid befolyásolják az univerzum természeti erõit, hogy képes vagy esõt, napsütést, felhõket és szivárványt teremteni. Szan kalpaKépzeld el, hogy minden egyes gondolatod, minden kiejtett szavad, minden cselekedeted jótékony hatással van a világra. Szan kalpa
Péntek
5. alapelv: nyergeld meg érzelmi viharaidat!
Szutra: Moksa (Érzelmileg szabad vagyok)
8.gyak: a fájdalom kezelése. Gondolj egy kellemetlen esetre. Milyen szó jellemzi pontosan az érzelmeidet vele kapcsolatban? Most figyeld meg a tested, mit okoz ez az érzés és hol? Tedd oda a kezed és mondd ki hangosan, mit érzel ott. Most pár percig, kilégzéskor engedd el az érzést. Most beszélgess azzal, aki ezt okozta neked, miközben tudd, hogy nem õ, hanem te okoztad magadnak a fájdalmat.
9.gyak: erõszakmentes kommunikáció (hogyan reagáljunk támadásra)
1.lépés: különítsd el az eseményt az ítéletedtõl. Mit is láttam valójában, mit mondott, stb
2.l: határozd meg, mit éreztél, de ne áldozatnak tüntesd fel magad, hanem amiért te vagy a felelelõs. Ha áldozatként érzel, túl nagy hatalmat adsz az embereknek, és az ilyeneket vonzod.
3.l: jelentsd ki, mire vágysz ebben a helyzetben
4.l: kérj, ne követelj
10.gyak: a gyerekkori harag kezelése. Gondolj egy gyerekkori traumára, majd töltsd meg boldogságérzettel. Egyenként töröld ki a gy. kellemetlenségeket a boldogságérzet felidézésével. Esetleg elalvás elõtt.
Szutraállítások:
Képzeld el, hogy nincs fizikai formád - egy mindig, mindenütt jelenlévõ tudatosságmezõ vagy. MoksaKépzeld el, hogy örökre magad mögött hagytál minden haragot és neheztelést. MoksaKépzeld el, hogy soha nem hibáztatsz senkit, és téged sem hibáztat senki, hogy bûn nélkül való vagy. MoksaKépzeld el, hogy soha nem keveredsz negatív helyzetekbe. MoksaKépzeld el, hogy tetszés szerint megtapasztalhatsz bármilyen érzelmet. MoksaKépzeld el, hogy bármilyen célt állítasz magad elé, mindig eléred. MoksaKépzeld el, hogy mentes vagy a megszokások kényszerétõl és a berögzült viselkedési mintáktól. MoksaKépzeld el, hogy semmitõl sem függsz. MoksaKépzeld el, hogy sohasem veszel részt semmilyen pletykálkodásban. MoksaKépzeld el, hogy mindig szabadságodban áll úgy reagálni, ahogyan csak akarsz, függetlenül az adott szituációtól, és hogyan viselkednek mások. MoksaKépzeld el, hogy azzá válsz, amivé akarsz, hogy nincsenek korlátok. MoksaKépzeld el, hogy mindig végtelen lehetõségek állnak elõtted. moksa
Szombat
6.alapelv: ünnepeld a kozmosz táncát
szutra: siva-sakti ( életet adok a bennem rejlõ isteneknek és istennõknek, hogy általam nyilvánítsák ki minden tulajdonságukat és erejüket.) elfogadod férfias és nõies aspektusodat. Mondd reggelenként: kérlek benneteket, váljatok részeimmé, és munkálkodjatok általam. Vezessetek engem életem során.
11.gyak: leld fel magadban az univerzumot
meditáció: Képzelj a szívedbe egy fénygömböt, ebbe pedig angyalokat. Majd képzeld el, hogy ez a fénygömb kiterjed az egész testedre, a szobára, a városra, az országra, a bolygóra, a galaxisra, stb. mondd: Nem én vagyok a világban, a világ van bennem. Kérdd meg az angyalokat, állítsák helyre az egyensúlyodat. Majd kezd el csökkenteni a gömb méretét, míg szívedbe megint belefér. Emlékeztesd magad, hogy az isteni energia minden sejtedet eléri. Fejezd ki háládat ezért.
szutraállítások:
képzeld el, hogy képes vagy alakot váltani. Siva-saktiképzeld el, hogy tetszés szerint lehetsz egyaránt férfias és nõies. Siva-saktiképzeld el, hogy erõs vagy, határozott, bátor és hatalmas és mindig teljesen világosan fejezed ki magad. Siva-saktiképzeld el, hogy gyönyörû vagy, intuitív, tápláló, gondoskodó, gyengéd, és telve vagy szexualitással. Siva-saktiképzeld el, hogy olyan szilárd vagy, mint egy szikla. Siva-saktiképzeld el, hogy olyan hajlékony vagy, mint egy nádszál. Siva-saktiképzeld el, hogy szárnyas angyal vagy. Siva-saktiképzeld el, hogy végtelenül együtt érzõ, megvilágosodott lény vagy. Siva-saktiképzeld el, hogy Istennek az égi birodalmakban játszadozó, mennyei lénye vagy. Siva-saktiképzeld el újra, hogy bármivé képes vagy átalakulni, álattá, növénnyé, vagy sziklává. Siva-saktiképzeld el, hogy képes vagy az általad leginkább csodált hõsökké és hõsnõkké válni. Siva-sakti
Vasárnap
7.alapelv: aknázd ki a valószínûtlenségek összeesküvését
szutra: ritam ( Éber vagyok, tudatos az egybeesésekre, és tudom, hogy azok Isten üzenetei számomra. Együtt áradok a kozmikus tánccal.)
12.gyak: állítsd össze a részleteket. Egy forgalmas helyen mondjuk bevásárló centrumban, érzékeld a hangokat, szagokat, színeket, embereket, dekorációt, stb. majd válassz ki minden fajtából egyet és kérdezd meg énedet, vajon mirõl szólhat ez a történet. A szinkronicitás választ ad rá.
Szutraállítások:
Képzeld el, hogy együtt mozogsz a tudatos univerzum impulzusainak ritmusával. RitamKépzeld el, hogy tested minden ritmusa tökéletesen harmonikus. RitamKépzeld el, hogy tested egy szinfónia. RitamKépzeld el, hogy összhangban vagy az univerzummal. RitamKépzeld el, hogy ha keresel valamit, az univerzum véletlen egybeesések formájában mindig megadja számodra a nyomravezetõ jeleket. RitamKépzeld el, hogy az álmodban bekövetkezõ dolgok és ébrenléti életed eseményei kapcsolatban állnak egymással. RitamKépzeld el, hogy átalakulsz és magasabb rendû lénnyé változol. RitamKépzeld el, hogy minden veled megtörténõ dolognak, és mindennek, amit teszel, jelentése és célja van. RitamKépzeld el, hogy van mivel hozzájárulni a világ fejlõdéséhez. RitamKépzeld el, hogy az élet telve van egybeesésekkel. RitamKépzeld el, hogy látod az események rejtett értelmét. RitamKépzeld el, hogy az élet tele van csúcsélményekkel. RitamKépzeld el, hogy egyedi tulajdonságaid vannak, amivel segíthetsz a többi embernek. RitamKépzeld el, hogy minden kapcsolatod tápláló és játékos. RitamKépzeld el, hogy örömödet leled a játékban és humorban. Ritam

Forrás: Deepak Chopra: Végzetes véletlen

www.bagdibella.hu

Karmaedény

2010-02-10T05:08:00.000-08:00

A karmaedény egy szimbolikus szemléltetése a karmikus mérleg (egyenleg) mûködésének. Olyan ez mint egy bankszámla, úgy, hogy az edény tartalmának növekedése a számla negatív egyenlegének növekedésével áll szinkronban. Ahogyan növekszik a kiegyenlítetlen tartozás összege a számlán, úgy jelennek meg életünkben a különbözõ problémák, melyek fokozódhatnak, illetve enyhülhetnek, annak megfelelõen, ahogyan ezt a mérleget az életünkhöz, sorsunkhoz való viszonyulásunkkal módosítjuk. A karmaedény nem mi vagyunk, még csak nem is a sorsunk, hanem a Mindenségítéleteink akkumulálódása. Senki, kívülálló azt nem kezeli, tehát nem rajtunk való ítélkezés. Valóban, ítélkezéshez nincs jogunk (senkinek sincs joga), csakhogy mégis ezt tesszük és ennek nyomát (mértékét, mennyiségét) szemlélteti a karmaedény. Önmagában a házasságtörés nem minõsül karmikus véteknek, minthogy a válás sem, mivel ezek a mindenkori társadalmi kultúra (erkölcs, törvények, vallási elõírások stb.) keretei között minõsített cselekedetek. Amennyiben ezek nem járnak együtt mások és önmagunk feletti ítélkezéssel, úgy a karmaedény tartalmát nem növelik. Az abortusz esetében más a helyzet, hiszen az egy nagyon erõs ítélkezés. A hangsúly valóban a megtapasztaláson van, ám a megtapasztalásra éppen azért van szükségünk, hogy közelebb kerüljünk a Mindenség elfogadásához.
A kötél
Az emberi kapcsolatok, különösen férfi és nõ párkapcsolata, konfliktusok esetén hasonlatos a kötélhúzáshoz. Minél gyengébb a feleket összetartó erõ, annál gyengébb a kötél, és minél nagyobb a felek szembenállása, annál nagyobb a kötélben ébredõ feszültség. Ilyenkor teljesen mindegy, hogy kinek a hibájából feszül meg a kötél, a lényeg az, hogy a másik fél ellenállásába ütközik, azaz a kapcsolat jelentõs erõhatásnak (igénybevételnek) van kitéve. Ahogyan a kialakult feszültség okozója sem lehet csupán az egyik fél, úgy a szenvedõ alanya sem csupán az egyik.
Gyermekek esetén ráadásul nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy õk mindkét szülõvel (tehát az apával éppúgy mint az anyával) megbonthatatlan karmikus kapcsolatban állnak, így a szülõk közötti feszültség nagy része ezen a kapcsolati láncon keresztül (is) hat. A párkapcsolatot szimbolizáló kötél egyre jobban feszül, ahogyan mondani szokás, a helyzet egyre tarthatatlanabbá válik, majd egyszer csak elszakad. Mindketten hátrazuhannak, magukkal rántván a gyerekeket is és jól megütik magukat. Nagy nehezen feltápászkodnak, és sérelmekkel, nehezteléssel, haraggal telve elhagyják egymást. A karmikus kötél azonban kicsit másképpen mûködik, minél erõsebb a feszültség benne, az annál vastagabbá válik, mintegy jelezvén azt, hogy kettejüket egyre fontosabb és több közös feladat kapcsolja össze. Ezeket a feladatokat nem lehet törölni, ha addig nem oldjuk meg, akkor egy következõ leszületésünkkel magunkkal hozzuk. Mit tehetünk, ha erõs ez a karmikus kötelék?
Vas írta:
Ha kilépünk, nagyon nagy az esély arra, hogy egy következõ kapcsolat ugyanazokat a problémákat hozza egy idõ után,ami elõl elmenekültünk?Mindaddíg szembe találkozunk a "feladattal" amíg nem sikerül megoldanunk?!
sasskata írta:
Én úgy gondolom, hogy ez a következõ életünkre vonatkozik. Talán, ha hasonló szituba keveredünk, meg tudjuk oldani.
Kedves Vas és Kata!
Anélkül, hogy a karma definíciójával töltenék ki több képernyõnyi helyet, csak annyit mondanék, hogy a a karma érvényesülése éppúgy jelen van egy adott életen belül, mint több élet vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy egy-egy cselekedetünk (vagy akárcsak gondolatunk) következményeit nem feltétlenül kell átvinnünk egy következõ életre, hiszen van lehetõségünk jelen életünkben is annak "kezelésére". A karma nem egy elõre megírt végrehajtási program, a karma a Mindenség harmóniájának érvényesülésére irányuló egyetemes hatás, és feladatot számunkra csak akkor jelent, ha e harmóniával viszonyulásunk révén szembeszegülünk.
Ha tehát egy kapcsolatunkban rendezetlen feladatok maradtak (mert például ítélkezések tömkelege rakódott le bennünk), akkor ennek feloldása éppúgy lehetséges ebben az életünkben és ugyanazzal a személlyel (pl. volt férjjel), akivel kapcsolatban ez fennáll. Egy megoldatlan feladat a hátralevõ életünkben minden bizonnyal más kapcsolatban is elõ fog bukkanni, pusztán azért, hogy még közelebbrõl tapasztalhassuk annak lényegét, hogy közelebb kerülhessünk a megoldáshoz.
sasskata írta:
"Bár az elõzõben nem én voltam a megcsaló fél."
Kata, ez a dolog lényegén semmit nem módosít, neked semmilyen felmentést nem ad. Sõt, alapot adott neked arra, hogy ítélkezzél valaki(k) felett. És még valamit: biztos vagy abban, hogy valamelyik elõzõ életedben nem fordítva történt mindez? Röviden: az ítélkezés és az önigazolás nem a feladat megoldás útja.
Ha a másik nem vevõ rá
Mikolta írta:
"Mi van akkor, ha valaki már tisztában van azzal, hogy mi köti a másikhoz, milyen feladatokat kéne megoldani, csak épp tehetetlen, mert a másik erre nem vevõ."
Kedves Mikolta!
Akkor könnyen lehetséges, hogy még nem teljesen vagy tisztában azzal, hogy milyen feladatod van a másikkal. Ha a a másik nem vevõ, akkor feszül a kötél, tehát úgy tûnik, hogy mást kell tenni. A kötelet lazítani mindkét oldalnak van lehetõsége, neked éppúgy, mint neki...
Mikolta írta:
"a karmikus kötelék akkor oldódik fel, ha szeretettel el tudnak egymástól válni....S mi van akkor, hacsak az egyik fél tudja ezt megcsinálni, mert a másik még kötõdik hozzá. Akkor is megmarad a kötelék?"
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a karmikus kötelék akkor bomlik fel, ha a felek eljutottak egymás kölcsönös elfogadásához. Ha az egyik kötõdik (és nem karmikus értelemben) a másikhoz, akkor ott a karmikus kötelék mindaddig megmarad, amíg a kölcsönösség ki nem alakul. A kölcsönösség kialakulásában megint csak ugyanaz a helyzet, mint a kötél lazítása esetében. (A megkezdett gondolatok folytatásában erre még visszatérek majd.)
Hogyan lehet egy keményen feszülõ kötélen lazítani?
Nyilván oly módon, ahogyan azt amúgy is tesszük, azaz szépen visszaveszünk a feszítõerõbõl, tehát a szembeszegülõ viszonyulásból. Sokan mondanák erre: Hohó, hogy aztán azt tegye velem, amit csak akar! - És meg sem próbálják, elodázván ezzel e komoly feladat megoldását. Ha egyoldalúan lazítanunk a kötélen, az automatikusan kiváltja a másik oldal hasonló reakcióját. Értelmetlenül ugyanis senki sem erõlködik. Ha megértõen, elfogadóan közelítünk a még oly "elviselhetetlen" ember felé is, annak reakciója hasonló lesz irányunkban. Egy ilyen lépésnek mindketten hasznélvezõi lesznek, hiszen értelmetlen energiák leadásától mentik meg magukat. A legnagyobb haszonélvezõk a gyerekek lesznek, mert számukra nincs megnyugtatóbb érzés, mint látni azt, hogy szüleik szinkronban vannak, még ha külön is élnek. Ahogyan ezt az alábbi gyermekrajz is szemlélteti.
Ahhoz, hogy a gyerekek az ugrókötelet játéknak éljék meg, az anyának és az apának szinkronban kell azt forgatniuk. Egy ilyen kötélhez teljes ráhangolódással igazodnak a gyerekek, vidáman ugrálva annak ütemében. Ez a kötél nem feszül, még elképzelni is rossz, milyen lenne , ha megfeszülne. Ez kötél laza, és mégis kézben tartott. Ha a földhöz
közel jár, minden probléma nélkül le is tehetõ. Bár a gyerekek kicsit csalódni fognak, de nagyobb bajuk nem lehet belõle... És még valamit: a közös gyermekek öröme érdekében idõnként kézbe lehet venni a kötelet és kicsit forgatni újra. Attól ez még nem lesz partnerkapcsolat, hiszen arra már nincs szükség...

Shift

Harmadik szem nyitás

2010-02-10T05:00:00.000-08:00

Érzékelni különböző képpen lehet. Lehet látni szemmel is és harmadik szemmel is. Az egészséges az, ha a kettő szimbiózisban, egyetértésben van egymással, tehát a szemeddel is látsz viszont közben a harmadik szemedet is használod.
Ha harmadik szem megnyitásával fokozatosan felélednek azok a képességek, mint például a telepátia vagy a megérzések. Felébredsz.
A harmadik szem a testben a tobozmirígyhez tartozik. A tobozmirígy feladata egyelőre még vitatott. Az biztos, hogy melanint és melatonint választ ki, ami az alvás/ébrenlét váltakozást befolyásolja.
A harmadik szem nyitása a tobozmirígy segítségével történik. Magasabb rezgésre hozzuk a tobozmirígyet. Ami a leg kézenfekvőbb rezgés, az a hang. Tehát a saját hangoddal fogod csinálni.
Javaslom, hogy ehhez a gyakorlathoz keress egy nyugodt helyet és egy olyan időpontot, amelyben a következő két napon is szabad vagy, ugyanis három egymást követő nap kell ugyanabban az időben megcsinálni.
A gyakorlat maga nagyon egyszerű. Hunyd be a szemed és végy egy mély, nagyon mély levegőt és hagyd, hogy ellazulj. Majd szép lassan engedd ki. Ezt ismételd meg még kétszer.
Ezután a saját hangodon énekeld ki azt, hogy THOH (angol kiejtés). Azoknak, akik nem tudnak angolul, a legjobb közelítés a ZÓÓÓ hangsor. Énekeld ezt egészen addíg, amíg ki nem fogy a levegőd.
Ismételd meg még kétszer. Nyisd ki a szemed és folytasd a napi teendőidet. A következő és a következő utáni napon ismételd meg ezeket.
A harmadik alkalom után egy kis idővel lehet (de nem feltétlenül szükséges) hogy a homlokod bizseregni kezd. Ha gondolod, írd le, milyen volt.
Ezt a gyakorlatot ezek után nem kell megismételni nagyon, nagyon sokáig. Lesz majd egy másik gyakorlat, a korona csakra nyitása, ami 7-10 nappal ezután hajtandó végre, az rendszeres gyakorlat.

/Douglas De Long könyvéből vett gyakorlatot leírta Charles/

Az álom

2010-02-10T04:51:00.000-08:00

Az értelmünk különbséget tesz az álom és az ébrenlét valóságossága között. Tesszük ezt annak ellenére, hogy az álomban átéltek akkor és ott tökéletesen valósak a számunkra, és ennek megfelelõen is reagálunk rájuk.
Az álom és a valóság viszonya analóg a logikai-transzlogikai rendszerek felépítésével és mûködésével. Minden álom valóságos, csak a valóság más tartományaiban (más tudatállapotban) szerzett tapasztalatainkról szól. Az álmodás során más beigazulási rendszerek, programok mûködnek a tudatban. Ezek transzvalóságosak az ébrenlét valóságához képest. Ugyanakkor a valóság is csak egy álom, a tudat kivetítõ tevékenységének következménye, egy illuzórikus álcarendszer a figyelem irányítására. (5. ábra.)

1.: A megállapodás szerinti valóság, az ébrenlét beigazulási tartománya.
2.: Az álomvilág alvás közben.
3.: Fokozott érzékenységû észlelések (ESP).
4.: Az embertõl távoli, mûszerekkel elérhetõ más valóságok Pl.: mikrokozmosz, univerzum, ultrahangok, elektromágneses hullámok tartománya, stb.
5.: Meditációs állapot.
6.: Révüléses állapot.
7.: Álomjóslás, álom ESP.
8.: Parajelenségek.
9.: Az emberközeli jelenségek mûszeresen is vizsgálható tartománya pl.: látható fény, hallható hangok, stb.
10.: A megismerhetõ, fókuszba beigazítható észlelési tartományok összessége, a teljes valóság.

Egyes misztikus teóriák szerint az ember mindaddig alszik, amíg a megfelelõ szintû beavatás által fel nem ismeri az anyagi valóság álomszerû, illuzórikus voltát és el nem kezd tudatosan cselekedni az igazi valóságnak megfelelõen. Ennek megvalósítása persze nem könnyû feladat, és csak keveseknek sikerül valóban felébredniük azok közül, akik megpróbálkoznak vele. Az ilyen felébredett lelkeket hívjuk beavatottaknak, megvilágosodottaknak.
Az álmodási folyamat a gyakorlatban egy szándékos, vizualizált virtuális valóság, környezet (eseménytér) megteremtése és mûködtetése a lélekben. A tudat önmaga számára készíti ezt, amelyben a fizikai testtõl függetlenül tevékenykedhet. A szellemnek és a léleknek jóval ritkábban van szüksége pihenésre, mint az anyagi testnek, ezért használja az alvás idõszakát különbözõ tudati tevékenységek végzésére az álom nevû virtuáltérben. Ezek lehetnek élményfeldolgozások, vágyak, másokkal való metakommunikáció és visszaemlékezés a régmúlt történéseire. A gyakorlott álmodók ismerik a megfelelõ mágikus tudati technológiákat, melyek alkalmazásával pl. be lehet lépni mások álmába és íly módon kommunikálni velük, befolyásolni õket, stb.
A világ mûködését tanuló lelkeknek a kisérõk, szellemi vezetõk sokszor az álmok segítségével tanítják meg a teremtés törvényeit, mert ilyenkor fogékonyabb a lélek a tudás befogadására. Az álom uralása, irányítása és az ébrenlétbe való átvitele csak az elsõ lépés az önmegismerés útján. Ezzel a lélek kaput nyit önmagán belül a feltudati és altudati részei között, megtörve azok információs elszigeteltségét. A külsõ valóság megteremtése és befolyásolása lényegében az ébrenléti álmodás folyamata, míg a belsõ valóság megteremtése és irányítása az alvás közbeni álmodás. A külsõ valósággal a feltudat foglalkozik, a belsõvel az altudat. A kettõt azért választjuk szét, mert sok paraméterükben különböznek, transzlogikusak egymáshoz képest.
A lélek mást és mást tanul a belsõ és külsõ valóságban, és ezek nem mindig férnek meg együtt. Más logika, értelmezõ nyelv segítségével dolgozzuk fel õket. Az ébrenlét számára nehéz megérteni az álom üzenetét (az álmoskönyvek sokszor igen félrevezetõek), míg az álomban nehezen érthetõk az ébrenlét egyes dolgai a számunkra. Az álom során kapott tanítások célja, hogy felismerjük a bennünk szunnyadó sokféleséget és gazdagságot, azokat a lelki képességeket, amelyekkel rendelkezünk és megtanuljunk bánni velük.
Minden álmodás lényege filozófiai szempontból ugyanaz. Összehangolódni a világban lévõ többi entitással, és szinkronban álmodni, teremteni velük a közös valóságot, megegyezés szerint. Végsõ soron tehát a feladatunk egyet álmodni az Istennel, önmagunkról és egymásról (lásd: a szolipszizmust).

AZ ÁLMOK FAJTÁI

Mint minden csoportosítás, rendszerezés, ez is szubjektív, megállapodás szerinti, és az eligazodást, az értelmezést segíti az álmok vizsgálata során.:

1. ÉLMÉNYFELDOLGOZÓ ÁLMOK: A tudat alvás közben tovább foglalkozik az ébrenlét során felmerült problémákkal. Újra lejátssza, értékeli, módosítja az eseményt. Fõleg intenzív hatású élményeknél mûködik ez az utófeldolgozás, de a révüléskor is felléphet a félálomban. Egyébként az ember álmában csak annyit foglalkozik az ébrenlét eseményeivel, annyira fontosak neki az ottani dolgai, amennyire az ébrenlétben az álom dolgai fontosak a számára.
Fajtái:
- Vágyteljesítõ álmok: Ha egy vágy az ébrenlét során nem képes megvalósulni, kielégülni, a tudat áthelyezheti az álom valóságába és ott pótcselekvésként megélheti, realizálhatja a maga számára. Ennek speciális formái az álmodozás, a vizualizáció és az ábrándozás. Mert az éhes disznó is makkal álmodik.
- Probléma megoldó álmok: A napi élményfeldolgozó álmok azon csoportja, melyek az intenzív hatású konfliktusok feloldását, értelmezését segítik. A kisérõk ebbe (is) beleszólhatnak segítõ szándékkal, telepatikusan belépve az álmodó beigazulási tartományába.
- Szembesítõ álmok: A problémamegoldó álmok azon csoportja, mikor az álom fõ célja az esemény feldolgozása és a szellem megnyugtatása, immunizálása. Ezek az álmok lehetnek rémesek, ijesztõek, céljuk a szembesítés a konfliktussal, pl.: az eltemetett emlékekkel, a küszöb õrzõjével, stb.

2. TANÍTÓ ÁLMOK: A kísérõk gerjesztik az álmodóban, mintegy levetítenek neki egy térhatású filmet tanulságképpen. Lehet spirituális és materiális vonzatú, lényege az értelmezhetõség. Ha az álmodó mégsem érti meg, pontosítva megismételhetik az adást, amíg az üzenet célba nem ér. Ide tartoznak a figyelmeztetõ, elõrejelzõ álmok, jóslatok, stb. is.

3. LÉLEKGYÓGYÍTÓ ÁLMOK: A Belsõ Én, ill. a kisérõk beavatkozása az álmodó személyiség sérülésének kijavítása céljából. Ez lehet emlékeztetés a felejtésblokk feloldásával, a tudatalattiba számûzött információk felhozatala, a lelkiismeret megszólal(tat)ása, dorgálás, biztatás, az identitástudat és a bizonyosság erõsítése, immunizáció, egyes programok felülírása és egyéb beavatkozások a tudat rendszereibe. (Földönkívüliek is végezhetnek ilyen beavatkozásokat az ember eltérítésekor vagy lélekkiemelés során.)

4. MEDITÁCIÓS ÁLMOK: Az önirányítás gyakorlása céljából végzett koncentrációs, kontemplációs (szemlélõdéses), a testet és lelket lazító, tudattágító meditációs gyakorlatok a szellem fejlettségétõl függõen.

5. FOKOZOTT ÉRZÉKENYSÉGÛ ÉSZLELÉSEK: A fókusz eltolása más beigazulási tartományokra. Ide tartozik a jövõbe, múltba, távolba látás, a tudat kiterjesztése vagy összevonása, a telepatikus kommunikáció más entitásokkal, az elõzõ vagy következõ reinkarnáció megtekintése, stb. Mindezek a szellem fejlettségi szintjétõl függenek, a Belsõ Én és a kisérõk irányít(hat)ják tanító, felkészítõ célzattal.

6. TESTELHAGYÁSOS ÉLMÉNYEK: Lélekutazás az asztrálsíkon. A szellem fejlettségétõl, pillanatnyi energia szintjétõl, egészségi állapotától, célfeladatától függõ közvetlen megtapasztalás. Irányíthatja a Belsõ Én, kisérõk, hipnotizõr, földönkívüliek, ha a lélek az önirányítás terén még nem elég képzett, de létrejöhet spontán elszakadás, ösztönös barangolás is.
A tapasztalataink szerint a fél-egy óránál tovább való kinntartózkodást a hátrahagyott test egészségileg megsínyli, ezért célszerû az utazás idejét rövidre szabni. Az utazást a távolba látás bizonyos mértékig helyettesítheti. Az utazásnak korlátot szabnak azok a falak, melyek az utazót egy adott halmazba zárják. Minél fejlettebb a szellem, annál több falon tud átjutni, jogosultsága van a kilépésre. Elhagyhatja a Földet, a Naprendszert, a dimenziórendszert. A mennyországtól a pokolig bárhová elmehet, sõt az univerzumot is elhagyhatja és átléphet más univerzumokba. Erre természetesen csak a legfejlettebb (nagylelkû) mesterek képesek, a végtelen vándorai.

7. ÉRTELMEZHETETLEN ÁLMOK: Minden olyan álom, mely nem sorolható be megnyugtatóan a fenti kategóriák közül egyikbe sem. Ezek az érthetetlennek tûnõ és zavaros álmok. A Belsõ Én az álmodás során olyan élményekre is szert tesz, melyeket az ébrenléti tudat a saját ideakészletével csak torzan tud értelmezni vagy egyáltalán sehogy. Az értelmezhetetlen álom konvertálása sokszor dezinformatív hatással van a személyiségre, tehát nem szabad túl nagy hangsúlyt fektetni az ilyen álmok megfejtésére. A tanító jellegû álmoktól ezek abban különböznek, hogy nem az ébrenléti tudatnak szólnak, mivel nem neki vannak kódolva.
Mindezen felsorolásból is látható, hogy rengeteg dolog vár még felfedezésre az álomtevékenység belsõ összefüggéseivel és külsõ kihatásaival kapcsolatban. Ezt azok tudják a legjobban, akik behatóan foglalkoznak az álmodás jelenségével.

AZ ÁLMOK MÛKÖDÉSE

Az álom mûködését tekintve logikailag analógnak tekinthetõ pl.: a Windows számítógépes programmal. Elõtér és háttér ablakok, ikonok, alkalmazások, dokumentumok találhatók benne. Az álom olyan munkaasztal, ahol a tervezés, értelmezés, elraktározás, emlékezés, alkotás, kommunikáció, érzékelés tovább folyik, mert nemcsak az ébrenléti állapot során csináljuk ezeket.
A passzív álmodás az, melynek lefolyásába az álmodó nem szól bele, csak átéli, elszenvedi, szemléli azt. Az álom egyben üzenet a tágabb valóságtól, a Belsõ Éntõl a személyiségtöredéknek, az ébrenléti tudatnak, melynek jelrendszere, kódja megállapodás szerint épül fel. Vannak egyedi és kollektív álomszimbólumok. Érzések és ideák, gondolatok és képek, hangok és egyéb kommunikációs, ill. érzékelésfajták a közlés céljától függõen. A kollektív szimbólumok az emberiség, mint faj és lélekcsoport közös, megállapodás szerinti õsi (isteni) jelrendszerébõl származnak, míg az egyediek ideiglenes, személyiség és kultúrafüggõ jelek.
Az aktív álmodás kifejlesztése, az álom befolyásolása, irányítása, majd késõbb a létrehozása a visszaemlékezéssel kezdõdik. Minél tökéletesebben kell áthozni az álom emlékeit az ébredési gáton és újraértelmezni, rögzíteni kell a feltudatban. A visszaemlékezést könnyíti a fokozatos ébredés, a révülés gyakorlása, a figyelemkoncentráció és az álom eseményeinek nyomon követése a feltudati értelem segítségével. Az álmok transzlogikus értelmi rendszerek és más valóság tartományokban léteznek. Ezek az alternatív vagy párhuzamos, más beigazulásba esõ valóságrendszerek (tapasztalataink szerint) egyenrangúak, de különbözõek az ébrenléti valóságtól.
Az álmodás mûvészete, az álommágia, az álomfejtés és az álommisztika lényegében az irányított álmodás lehetõségeinek felhasználása a megismerés, a viszonyulás és a teremtés tökéletesítése érdekében. Ez ideakonstrukciók tervezése, modellezése, kipróbálása veszélytelen körülmények között, mielõtt az anyagi síkra lehoznánk és megvalósítanánk õket. "Az álom a valóság tervezõasztala". Az önirányítás gyakorlása során egyébként az álmodó találkozhat saját elementál teremtményeivel, más entitásokkal és más entitások teremtményeivel, ill. az õ Teremtõjével is.
Az értelmezhetetlen álmok megjegyzése, rögzítése különösen fontos a késõbbi elemzés céljából, akár évekkel késõbb is, mert ezek a spirituális fejlõdés lehetséges irányaiba, a tágabb valóságba mutatnak.

AZ ÁLMODOZÁS

Az álmodozás és ábrándozás olyan tevékenység, melyet mindenki elõszeretettel végez az ébrenlét vagy a félálom során, mikor lehetõsége van a lazításra. Az ingerszegény életmód, a vágyakozás, a reménykedés, az elme csapongása okozza ezt a tudati pótcselekvést (lásd: az információs töltelékeket). Kiegyenlítõen, megnyugtatóan hat a személyiségre. Fontos szerepet játszik az életünkben, mivel élvezetes tevékenység és frissíti, élénkíti a szellemet.
A gond akkor kezdõdik, mikor a személyiség a szükségesnél, ill. lehetségesnél több idõt igyekszik eltölteni ebben az állapotban. Nem azért születtünk le az anyagi világba, hogy ábrándozással töltsük az életünket. Fõ feladatunk a tanulás és a munka, az álmodozás csupán mint relaxációs eszköz hasznos a számunkra, nem lehet öncélú tevékenység.
Az álom és az ébrenlét között érdekes átmenetet képez az álmodozás és a halucináció. Az álmodozás speciális fajtái az ihletettség, a belsõ inspiráció, valamint a révülés és a tervezés. Az ihlet minden mûvészet alapja, összehangolódás a kérdéses témakörrel. Az inspiráció a telepatikus sugallat, a külsõ segítség valamely probléma megoldásában, mikor az eszünkbe jut a válasz (valahonnan kívülrõl). A révülés sokféle célra felhasználható, irányított tudati technológia, lásd pl.: a sámánizmust. A tervezés ideakonstrukciók alkotása és vizsgálata a megvalósíthatóság szempontjából elemezve. A halucináció okai lehetnek: látászavar, vizualizáció vagy fokozott érzékenységû észlelés.

/Forrás: http://frankwinking.van.hu/keret.cgi?/11gond07.html/

"Adósság" behajtása

2010-02-10T04:47:00.000-08:00

Este, elalvás előtt, menj laboratóriumi szintedre , és mondd magadban:
”Akkor akarok és akkor fogok felébredni, amikor x. y. (és itt mondd annak a nevét, aki tartozik neked) a legfogékonyabb állapotban lesz gondolati üzenetem vételére.”
Ezután aludj el!
Éjjel az első ébredéskor ülj föl, csukd be a szemed és menj szintedre!
Képzeld magad elé az illető személyt és mondd el neki kedvesen és röviden, hogy neki miért lenne jó, ha megadná a tartozását! (Ez eddig a szubjektív kommunikáció!)
Ezt követően képzeld el képzeletbeli képernyődön:
- az illetőt
- majd ettől kissé balra (kb. 15 foknyira) , hogy minden alkalommal, amikor folyadékot iszik, eszébe jut a tartozása,- majd ettől ismét kissé balra (kb. 15 foknyira), hogy már megadta az adósságát, és mindketten mosolyogtok! (Ez az elmetükre-technika speciális használata!)

Varázskör

2010-02-10T04:43:00.000-08:00

Bármilyen kör, amit meghúzunk, egyszerre lehet (mágikus) védelem, tér-idõ szimbólum, és határvonal is a való és a természetfeletti világ között. A kör magában is védelem a gonoszok ellen, s ilyen a földre rajzolt vetülete a minket övezõ védõmezõnek, az aurának is. Ezt a természetes védmûvet használja és erõsíti fel a mágus akkor, amikor nem is egy, de három vonallal meghúzza varázskörét. A varózskör így valójóban az emberi hatókört, az aurát jelöli ki, azt a teret, amelyben az ember biztonságban érezheti magát. A mágikus kör hiedelmének gyakorlati alapja az, hogy a tapasztalatok szerint a kör egyébként is a védekezésnek, a védhetõségnek a leginkább magától értetõdõ formája.
A kör a tér és az idõ különleges kapcsolatára is utal, jelzi az ismétlõdést, a folyamatosságot, az örökkévalóságot, a tökéletességet, a végtelent, a semmit. Az önmagába visszatérõ vonal (ahogyan az uroboros, a saját farkába harapó kígyó) egyben a zártság és a védettség, valamint a tér és az idõ egységének jelölése is. A körrel tehát a mágikus mûveletet végzõ személy mintegy kiemeli magát a fizikai tér szokványos világából, és ugyanakkor a lineáris idõfolyamból is. Mindez szimbolikusan jelzi azt a transzszerû állapotot, melyben más idõ- és térfogalmakkal dolgozunk, hiszen ilyenkor egy megváltozott, módosult tudatállapotban vagyunk, amelyben felbomlanak az idõ és a tér korlátai, "felhasad az idõ kárpitja", az ember szabadon át járhat a múlt, a jelen és jövõ között. A mágus a körrel emlékezteti magát arra is, hogy ezen a területen belül õ a halhatatlan test szövetével, vagyis a vákuum mélyén rejlõ formáló mezõkkel dolgozik, ez az a hely, mint a halhatatlan test leírásánál már láthattuk, amelyben a gondolat teremt anyagot.

A körrel egyfajta "keretezést" is végzünk, ahogyan történik ez például a mûalkotások befogadása esetében is, amikor valamilyen kezdési aktussal kifejezzük, hogy mostantól elvonatkoztatunk a hétköznapi élettõl, figyelmünket az alkotás belsõ világába összpontosítjuk, s ami innentõl a záróaktusig tart, már nehezen megfogalmazható valóságunknak egy más birodalmába tartozik.
Fontos, hogy a kör készítõje a határvonalat valami jelen lévõ dolognak érezze, élõnek vizualizálja, ebben segít a tényleges megrajzolás, mivel így az elképzelt határvonalat könnyebb létezõként tudomásul venni. E szempont figyelembevétele után már tulajdonképpen mellékes, hogy a kör használója a kör készítése során technikailag miképpen jár el. Lehet a kör fehér, rézdróttaI borított, húzható szentelt krétával, készülhet (kifelé haladva) vörös, zöld és sárga színekben, melyek a fizikai, az asztrális, illetve a mentális síkokat jelképezik, rajzolhatják földre, padlóra, készülhet papírból, pergamenbõl, vagy akár, ahogyan a mai városi mágusok alkalmazzák: praktikus textilbõl is, elõnyomott mintákkal. Ebben az esetben a kör meghúzását imitálni kell. A kört többnyire az óramutató járásával megegyezõ irányban hozzák létre, tehát balról jobbra haladva.

Az legújabb kori ezoterikus irodalom még egy úgynevezett asztrálfûrész kialakulását is javasolja, ami az aura határán helyezkedik el, s tulajdonképpen gömb a gömbben, esetleg henger a hengerben, s benne az elemek ellentétes irányban forognak nagy sebességgel. A körhöz hasonlóan az embernek önmaga körül kell elképzelnie, és ez ugyancsak elsõsorban védelmi funkciót lát el.
magia
Energetikai mûködések a varázs körben

Mi történik a mágussal a varázsköre közepén? Miután a varázsló valóságos létezõvé tette a határvonalát, a négy égtájnak megfelelõen gyertyákat helyez el. A gyertyák kettõs hatást fejtenek ki, egyrészt segítenek elégetni az esetleg leváló vagy a mágikus mûködés során keletkezett szennyezett erõtereket, másrészt pedig mindegyik körülbelül 1 méter sugarú körben harmonizálja is a teret, gyengítve, egyes vélemények szerint pedig akár teljesen megsemmisítve a káros földsugárzásokat. A fehérmágus tere tehát egy energetikai/ag rendkívül erõs fokú, megtisztított tér, ahol biztonságban érezheti magát. (Jellemzõ a félelemre és az aggodalomra, ami a mágikus mûveletek során felébredhet az emberben, hogy a középkori varázsköröknél a vonalon kívül még felrajzoltak egy háromszöget, hogy ha valamilyen nem kívánt ártó teremtmény érkezne, oda lehessen parancsolni, és ott csapdába ejteni a varázsmunka idejére.) Ha a helyszín nincs kellõen megtisztítva, vagy a varázsló nem készült fel eléggé, esetleg tisztátalan, zûrzavaros gondolatokat, félelmeket és manipulatív szándékokat hordoz, ezek tartalmai a varázskörön kívülre kényszerülhetnek ugyan, de sunyin lapító gonosz kis sötétszürke, zöldesbarna, sötét szürkészöld vagy fekete, sûrû ködgomolyagként várakozhatnak a mágusra, akire nyomban rávetõdnek, ha véletlenül kilép a körbõl. de akkor is, ha a szertartás végeztével nem tudja magát megfelelõen felvértezetté tenni. Ezek a riasztó saját erõk azonban tanulságosak is lehetnek, hiszen ki-ki'jobban megismerheti saját árnyékszemélyiségének rejtett, szégyellt oldalait. A mágikus mûvelet azonban könnyen lehet, hogy nem lesz sikeres ilyen körülmények között, és igencsak megtörténhet, hogy saját felkavart, csapongó, irányítatlan erõink zúdulnak vissza ránk.
A mágus a négy elemet is segítségül hívhalja, ehhez az szükséges, hogy a négy gyertya területén képzeletében élénken kialakítsa négy, az ég és a föld felé is határtalan, másfél-két arasznyi átmérõjû, áttetszõ, energiával dúsan telített oszlop képét. Az oszlopok a tûz, a víz, a föld és a levegõ szimbólumai, de vannak, akik szerint ezekben az irizáló piros, kék, zöld és sárga energiacsatornákban a varázsló az elemi szellemeket hívja maga mellé. Az ötödik elem, az éter a mágus halhatatlan testének aktivitása révén nyílik meg, és egyesíti az összes elem mérhetetlen hatóerejét. EI lehet képzelni, micsoda rendkívüli építõ (és persze sajnos pusztító) hatalom összpontosulhatna egy olyan személy kezében, aki ezt az energetikai terhelést képes volna indukálni, elviselni és irányítani.

Megoszlanak a vélemények arról, szabad-e egyedül varázsolni, vagy kell-e emberi segítõ. A famulus csak akkor támogatja a mágust, ha szükség esetén képes a védelemre, és nem kell még az õ lelki és mentális épségéért is aggódni. A riadalom, a pánik nagyon hamar rést üthet a varázskör védelmén, s ha valaki nem erõsít minket ilyenkor, akkor gyengít. Szokás a körbe nagyhatalmúnak tartott õrangyalokat is meghívni, a nevük leírásával vagy helyes kimondásával. A fehérmágus tapasztalhatja azt is, hogy a szertartás alatt védõszellemek, segítõ angyalok érkeznek, általában kettõ, gyógyítás alkalmával azonban több is. Ez csak akkor történik meg, ha a varázslás magas szintû, és a mágia célja makulátlanul tiszta.
A helyesen végigvitt mágikus mûködés során a nyugati világ mágusa gondosan Ieszigeteli magát egyrészt a földhöz, a talpcsakráin keresztül, másrészt a Föld középpontjához, a központi energiavezeték ebbe az irányba történõ meghosszabbításával. Belsõ tisztulásáról már korábban gondoskodott, hiszen a képzett mágus tudja, hogy a praxis elõtt 7, 9, 14, 21 vagy 40 napra klauzúrába kell vonulnia, ilyenkor megtisztítja testét, böjtöl, imádkozik, élénken koncentrál a céljára, amelyet képek formájában rögzít és pontosít. Alkoholt nem fogyaszt, sem kávét vagy teát, húst, fûszereket vagy sót. Tartózkodik a nikotintól, és nem részesülhet érzéki örömökben. Napi többszöri meditációval és imával tisztítja szellemét és lelkét, központi energiavezetéke és csakrái nyitottak, kiegyensúlyozottak.

A varázslásra a mûveletsor csúcspontján kerül sor. A varázskörben a mágus kényelmes terpeszben áll, karját vagy egymáshoz képest 110-120 fokos szögben az ég felé tartja, vagy vevõ kezét emeli fel, adó kezét pedig maga elé nyújtja. Tenyércsakrái aktívak, fénypásztához hasonló kisugárzásuk másfél-két méteres is lehet. Az. ujjak végébõl is lézerfényszerû nyalábok indulnak, amelyekkel a mágus ugyanúgy tud mûködni a testi szövetekben, mint a formáló mezõkben, ahol a képzeteinek megfelelõ valóságot alakítja ki, és ezzel a gondolatmátrixot az anyagvilág felé mozdítja. Az égi és a földi energiákat fennakadás nélkül egyesíti, ötvözi és forgatja át a szívcsakrájában, amely felfényesedik, sugárzóvá válik és megnagyobbodik. Megdöbbentõen nagy körfogatúvá nõ a központi energiavezeték is, az eredeti 3-4 cm-es átmérõrõl akár a teljes törzs méretére tágul, ám ez a méret fölfelé tölcsérszerûen még nagyobbá, akár másfél méteres (!) átmérõjûvé is válhat. Az ember ilyenkor úgy érzi, mintha a saját energiavezetéke belsejében volna, ám ez az energiacsatorna a halhatatlan test anyagával azonosul, tehát a mágus szinte a vákuum közvetlen alkotóeleme lesz. Ez az áramló, csillámló, fehéreskék, vastag falú, egyre táguló energiaciklon magával is sodorhatja a felkészületlen próbálkozót, aki nem tud mit kezdeni azzal az erõvel, amit magához hívott. (A sámánbeavatásoknál hasonló mélységbe és magasságba pillant a sámán is, aki a testi feldarabolás pszichikus élményét éli át, s késõbb gyakran többször is "meghal" egy-egy szertartás során.) A halhatatlan testrõl szóló részben már bõven írtam arról az átjáróról, amellyel valójában a mágus (és persze a sámán, illetve néhány meditáló) is találkozik. Hogy valóban létezik a varázsló körül és felett tapasztalt energiatölcsér, arra különös megerõsítésként szolgált számomra az a leírás, amelyben pszichikus látással rendelkezõ Wicca-boszorkányok fogalmazták meg az eléjük táruló képet. Eszerint az úgynevezett "hatalomtölcsér" ezüstös, kékes fényben jelenik meg, és a mágikus kör közepébõl spirál alakban emelkedik ki. A fehérboszorkányok arra használják, hogy a rituális megjelenítés után a kitûzött célra vagy feladatra irányítsák. Ez az az energiacsatorna, amelyen át a fehérmágushoz megérkeznek szellemi segítõi. Öket többnyire szinte vakítóan fénylõ fehér energiagomolyként tudom csak azonosítani, arcukat ritkán lehet látni, külalakjuk lekerekített, rugalmas tapintású, megnyúlt tojásdad, vagy óriási fordított vízcsepp formájú. Olyan, mintha szép komótosan leereszkednének a tölcsér belsejében, magasan a mágus felett lebegnek kétoldalt mögötte, vagy közvetlenül a háta mögött, de akkor is fölötte. A talajt nem érintik sohasem, alsó részüket gyakran csak elmosódva látom, mintha a földhöz való közelség kissé szétrezegtetné õket, vagy mintha az érzékelés korlátai miatt volnának határozatlanabb körvonalúak. Mint a beavatásoknál, itt is fokozatosan haladnak a mágus felé, idõt adva az energiaszint megemeléséhez, az áthangolódáshoz. Ritkán jönnek kíváncsiságból, inkább a mágus hívására, aki egy-egy meghatározott feladathoz kéri támogatásukat.

Létezik olyan hagyomány is, amely megengedi, hogy a mágus személyes segítõje, familiárisa (kísérõ szelleme) is részt vegyen az okkult eseményen. Ez a boszorkányoknál (nyilván a sámánvilág örökségeként) többnyire állat, a fehérmágusnál azonban magasrendû szellemlény, védõangyal. Gyakran önként vállalt feladata az ember mindennapi védelme, s ha ki-ki tartja vele lélekben a kapcsolatot, többnyire érezheti jelenlétét. A mágus biztonságos környezetet teremthet számára, ha egy szimbólumot készít, amely az õrzõszellem hívójele. Ismert õrangyalok (mint Mihály, Gábriel, Rafael vagy Uriel) névjele hozzáférhetõ, ha azonban a védõszellem ismeretlen, bensõséges, meditációkban zajló beszélgetések révén, vagy látó médiumok segítségével ismerhetjük meg lényegét. A személyes õrzõszellem a mágikus rítus során szimbólumához (pecsétjéhez, névjeléhez) kötõdve lebeg, kis opálosan fénylõ energianyúlványokkal lehorgonyozva a szigillumhoz. Ha csak a jelenléte kell, a legkisebb energiavesztést biztosító gömb alakra törekszik, ám aktív idõszakában felemelkedik és megnagyobbodik, miközben földi kapcsolatát a jel révén továbbra is megõrzi. A pecsét alkalmazása túlbiztosításnak tûnik számomra, mert tapasztalataim szerint a személyes védõszellem ilyen "megkötések" nélkül is a rendelkezésünkre áll. Általában a mágus aurakörében találni, de azt, hogy az érkezõ segítõknél alacsonyabban szervezett, nem mondhatnám. Találkoztam már olyan esettel, ahol a lények egyenrangúak voltak (egyébként is minden szellem, emberi és köztes létben élõ is egyenrangú, csak nem egyenlõen fejlett), de volt olyan élményem is, ahol a személyes segítõ kifejezetten emberi, jóindulatú, rózsaszín es vagy világoskékes volt, és inkább hasonlított elhalt rokonra, mint nagy tudású, de kimért mesterszellemre.

Ha mindenki megjött, akkor már csak az a kérdés, hogyan tartósítható a varázslás eredménye?
urorobos
/Hodnik lldikó, A lélek teste/

Igénylő technika

2010-02-10T04:23:00.000-08:00

A gondolatformák ténylegesen megteremtik a valóságot. Ezt állítja Robert Monroe is, aki 1958-ban nagyszabású testen kívüli élményeket tapasztalt meg. Elbeszélése errõl az egyik legjelentõsebb, asztrális projekciónak tartott leírás. A férfi délutáni pihenés közben spontán kivetítette magát a testébõl, és különbözõ "helyszínekre" jutott. Az elsõben az idõ és a tér megszûnt létezni, a jelen, a múlt és a jövõ egyetlen "mostban" egyesült. A következõ fázisban Monroe számára világossá vált, hogy az ember akarat és vizuális képességei segítségével gondolatformákat teremthet, amelyek "valósággá válnak". Monroe úgy fogalmaz: "gondolni valamire annyi, mint megtenni". Az utolsó általa felfedezett helyszín a meggörbült idõ dimenziója volt, amelynek azonban olyan jellemzõi vannak, amelyeket a modern tudomány még nem ismer.

Meditálni tehát, úgy tûnik, nagyon is érdemes akkor, ha valaki tárgyakat vagy dolgokat szeretne magának a vákuumból, például erõsen vágyik egy szép otthonra, egy kényelmes házra, egy izgalmas utazásra vagy egy szeretõ partnert keres, esetleg spirituális megvilágosodásért, szellemi tisztulásért fohászkodik.

"Kérjetek és megadatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek" - mondja Jézus Lukács evangéliumában (11,9), sõt Márknál a módszert is elárulja: "Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek." (Márk, 11,24) Szó szerint ezt kell tennie annak, aki kíván magának valamit:

*
elsõ lépésként kérni, vagyis pontosan megfogalmazni, apró részletekig kigondolni, mit is szeretne valójában az ember,
*
második lépésben imádkozni (könyörögni), vagyis valamilyen módosult tudatállapotban a vágyott célt kivetíteni, és a szellemi világ segítségét kérni,
*
harmadik lépésben pedig forrón és rendületlenül hinni a kívánság biztos teljesülésében. Ezt a jézusi módszert a Silva-féle agykontroll a vágy-hit-elvárás hármasságával írja le, de mindenki, aki valaha is hevülten imádkozott már egy fontos cél érdekében, tudja, hogy még a legreménytelenebb helyzetekben is mûködik az ilyesfajta fohászkodás. Mi történik eközben az auratérben, és hogyan tudjuk elõidézni? A módszert, amivel bármilyen vágyott célt elérhetünk, igénylõ technikának neveztem el.

Öt fõ lépésbõl áll:

1.
A teremtõ energiákkal való kapcsolatfelvétel
2.
Kivetítés vagy létrehozás
3.
Vitális feltöltés
4.
Bevonzás
5.
Materializáció

Tegyük fel, hogy valaki egy szép, kényelmes otthont kíván magának.

Az eljáráshaz elõször is hozzuk magunkat ellazult, nyugodt, meditatív állapotba, mert arra, hogy bármilyen óhajunk beteljesüljön, nagyobb az esély akkor, ha közben nemcsak saját kis energiamezõnket mozgósítjuk, hanem kapcsolatba lépünk az egész energiaóceánnal. Ezt pedig eredményesebben tudjuk manipulálni, mozgósítani akkor, ha megpróbáljuk saját tudati rezgéseinket a világegész rezgéseivel összhangba hozni. Ez a teremtõ energiákkal való kapcsolatfelvétel fázisa.

A folyamat elején aztán teremtsük meg a ház képét. Ezt gondolatfornta segítségével tesszük meg, érdemes a lehetõ legpontosabban, a legapróbb részletekig kigondolni, megtervezni, mit is óhajtunk. Legyen az eredmény egy, a saját halhatatlan testünkbõl a vákuumtérbe érõ elasztikus kinyúlás, egy holografikus kép, egy háromdimenziós modell, amiben úgy járkálhatunk, mintha valóságos térben halad nánk. Van, aki szó szerint is egyfajta mozivásznon formálgatja a tárgyait, de hasznosabb inkább térben dolgozni, mert az jobban megközelíti a dolgok földi világban felépülõ szerkezetét. Ez a kivetítés, vagy létrehozás fázisa.

A következõ szinten a képet töltsük fel emocionális energiával, vagyis fûzzünk hozzá mély érzelmeket, érdeklõdést, izgatottságot, akarást, vágyakozást, szeretetet. Ez a folyamat létezésben tartja a képet, energiát közöl vele, és stabilizálja. Ez a vitális feltöltés szakasza.

Idáig a külsõ energiatérben dolgoztunk, ahol megteremtettük a kívánt dolog vákuumhologramját, "éteri kristályrácsát", azt a tervrajzot, amely alapján az anyagi szférákban megindulhat a rezgések összerendezõdése és a képzet materializálódása. Valós világ tárgyai azonban csak az anyagvilágban teremtõdnek, ezért a képzeleti képet közelebbivé és még valóságosabbá kell fejleszteni. Az sem mindegy, hogy a kép kié, mert meditálhatunk mások házáért is, de ha önmagunknak szeretnénk valamit, ahhaz a dolgot be kell emelni a saját aurába, belsõvé, sajáttá kell tenni. Ehhez képzeljük el, hogy a kialakított formának egy vele lényegileg azonos lenyomatát, kicsi modelljét behúzzuk, beemeljük a saját auramezõnkbe, és ott, mint egy rendkívül pontos makettet, elhelyezzük - többnyire a fejkömyéki térben, de nem túl közel a csillagtesthez. Nem az a cél ugyanis, hogy a dolog rögeszmeként kapaszkodjon éteri hálózatunkba, és úgy maradjon létezésben, hogy eközben energia rendszerünket megcsapolja, és elhomályosítsa érzékelésünket, érzékenységünket. Fontos, hogy az adott képzetnek megmaradjon a köztes térrel való energetikai kapcsolata, tehát az úgynevezett formáló mezõkben legyen az "akkumulátor", de az egyéni mezõben legyen a "jelzõfény". Ez a folyamat abevonzás.

A belsõ energiatérbe jutó holografikus lenyomat (emlékeztetõ) információcsomaggá válik, mintává, amely a "hasonló hasonlót vonz" energetikai elve alapján elkezdi magáhaz hívni azokat a földi energiákat és rezgés minõsége ket, amelyek az anyagi világban megfelelnek a mentális térbõl kiinduló, és a vákuummezõben kialakított szerkezetnek. (Ez a vonzási elv mûködik akkor is, amikor már vagyonos emberek további gazdagsághaz jutnak vagy nyereményekben részesülnek. Erre mondják, hogy a pénz is csak oda megy, ahol már van - de most már azt is tudjuk, mi ennek az energetikai vonzástörvénye. Ennek fényében azt is jobban megérthetjük, miért van fontos szerepe például az elsõ bankjegynek, amit valaki megkeres és félretesz, hogy késõbb szerencsepénzeként szolgáljon.) Korábban szegény emberek is juthatnak jó helyzetbe, ha képesek ebben komolyan bízni. Mindez néha nagyon is egyszerûnek tûnik, például az ember egyszer csak éppen meglátja azt, amit keres, a dolog pont üres vagy eladó, és neki váratlanul anyagi forrásai is lesznek. Az események gyökere azonban mélyebben rejtõzik, ott, ahol a belsõvé tett kép megmozgatja az anyagi teremtõerõket, s ezzel beindítja a materializációt.

Fontos, hogy a kialakuló képet sokszor erõsítsük meg azzal, hogy rendszeresen gondolunk rá, mégpedig létezõ valóságként, már elkészült, befejezett dologként. Ezzel egyrészt fenntartjuk a teremtõ folyamatot addig, amíg a lassabban mûködõ anyagi világban is összerendezõdik az, ami a vákuumtérben már létezik, másrészt pedig minden egyes újabb rágondolással a tárgynak további energiát, töltést, erõsítést adunk - ezzel egyre szilárdítva, stabilizálva létezését. Egy kívánatos, morális értelemben is jó képzet állandó jelenlétben, evidenciában való benntartása pozitív többletenergiát eredményez az aurában, ami mindenképpen kedvezõ hatás, a gyakori megerõsítésekkel pedig a dolog a részünkké lesz elõször képzeletben, majd anyagi valóságában is.

(Hodnik Ildikó, A lélek teste címû könyvébõl- részlet)